Forgószárnyas szamurájok

Az 1950-es években nem kevesebb, mint 31 darab Sikorsky H-19 és 94 darab Bell H-13 került az újonnan létrehozott századokhoz. Ezek a korai típusok hosszú ideig meghatározó szerepet töltöttek be a szárazföldi erőknél, a váltótípusok ugyanis csak az 1970-es években jelentek meg nagyobb darabszámban. A hazai gyártású Kawasaki KV-107 harcászati csapat és teherszállító helikopterekből először 42 darabot állítottak rendszerbe, majd ez a szám 70-re bővült. A tandemrotoros szitakötők kezdetben alkalmazott feltünő kék-sárga-fehér festésükkel élesen elütnek a tereptarka vagy olajzöld harci helikopterektől. Pályafutásuk későbbi szakaszában azonban ezek a helikopterek is megkapták a katonai kamuflázst.

1969 és 1979 között a Kawasaki 117 darab OH-6J megfigyelő és futár helikoptert épített licenc alapján, majd újabb 153 darab módosított, OH-6D következett. Egy esetleges partraszállás elhárítására a TOW rakétákkal felszerelt, eredetileg a Bell cég által kifejlesztett AH-1S Cobra csatahelikoptert szemelték ki. A Fuji cég ennek a típusnak is megszerezte a licencgyártási jogát, így ismét a hazai ipar húzott hasznot a megrendelt 96 darab helikopter 1979-től kezdődő legyártásából. Az UH-1 Huey típus is rendszeresítésre került, két lépcsőben, három fő alváltozatból összesen több mint 200 darabot szállítottak le a csapatoknak. Ebben az időszakban a szárazföldi erők helikopterállománya egy igen jelentős megújuláson és bővülésen esett át, a régebbi típusok cseréjén túl ugyanis 290-ről több mint 400 darabra nőtt az egyidejüleg hadrendben álló forgószárnyasok száma. Az 1980-as években tovább folytatódott a szárazföldi erők repülőcsapatainak a fejlesztése, a KV-107-esek lassú kivonásával egyidejüleg megjelent a hasonló felépítésü, de lényegesen nagyobb teljesítményü CH-47J Chinook. Az első példányokat a megszokott módszernek megfelelően még megvásárolták, a többit azonban már Japánban építették meg a Kawasaki üzemeiben. Összesen 45 darab került leszállításra a JGSDF alakulatainak, ugyanakkor a légierő is kapott 23-at a kutató-mentő feladatok ellátására. A KV-107-esek utolsó példányai csak 2002-ben kerültek nyugdíjazásra, addig a két típus párhuzamosan üzemelt.

Az 1990-es években felmerült a kiöregedő Cobrák felváltása, melyre az AH-X program keretében kerestek alternatívákat. Az AH-1Z-vel szemben azonban a Boeing AH-64 Apache lett a nyertes, konkrét megrendelést azonban csak 10 helikopterre adtak le. 2005 decemberében Japán megkapta az első Apache-okat, ezzel új fejezet kezdődött a katonai rendeltetésü forgószárnyasok alkalmazása terén a távol-keleti országban. A Boeing a Fuji Heavy Industries céggel együtt gyártotta le az AH-64DJP Longbow Apache típusjelzésü harci helikoptert. A DJP változat alkalmas az AIM-92 Stinger rövid hatótávolságú levegő-levegő rakéták hordozására is. A tervekben szerepel további 50 darab Apache beszerzése is.

A japán ipar azon kevés terméke közé tartozik az OH-1-es, mely nem váltotta be a hozzá füzött reményeket

Az OH-6-osok felváltására tett sikertelen kísérletként értékelhető a Kawasaki OH-1 Ninja kifejlesztése. Az első felszállását 1996-ban teljesítő típusból mindössze 4 példány épült meg, a nagy sebességü felderítő helikopter azonban mindmáig nem terjedt el és gyakorlatilag esélytelen, hogy a több mint 250 darab még szolgálatban álló OH-6-ost felváltsák vele.A haditengerészethez hasonlóan a szárazföldieknél is egyre nagyobb számban jelennek meg az UH-60 Balckhawk helyi gyártású változatai. Az univerzális közepes szállító helikopterből a katonai vezetők hosszabb távon legalább 70 darabot be kívánnak szerezni, hogy a régi UH-1-eseket fel tudják velük váltani. Érdekesség, hogy a különböző amerikai gyártmányok, illetve az azokon alapuló saját típusok mellett európai eredetü forgószárnyasokat is rendszeresítettek. Még az 1990-es évek közepén született döntés arról, hogy a rövid távolságú VIP szállításokta az Eurocopter SA332 Super Pumát alkalmazzák. Összesen három példányt szereztek be, ezek a Kisarazu légitámaszpontról hajtják végre feladataikat.A szárazföldi erők üzemeltetésében lévő kevés számú merevszárnyas repülőgép közül a Mitsubishi LR-1 és LR-2 típusok emelhetőek ki, ezeket főleg kiképzési és kalibrációs célokra használják.A JGSDF állományában lévő repülőeszközöket öt parancsnokság alárendeltségében körzetek szerint osztották el. A JASDF felépítéséhez hasonlóan a szárazföldi erők is északi, észak-keleti, keleti, nyugati és középső körzetekre vannak osztva, ezek mindegyikéhez tartoznak felderítő, szállító és csatahelikopterek is. A századok nagy része vegyesen üzemelteti a főbb típusokat, nem ritka, hogy egy alakulat 4-5 különböző (UH-1, UH-60, CH-47, AH-1, OH-6) helikoptert alkalmaz feladatai ellátására. A meglévő technikai eszközök modernizálása, illetve az új helikopterek beszerzése folyamatos, a most futó programok közül a lassú ütemü Chinook és Blackhawk gyártás, illetve a folyamatban lévő AH-X project a legnagyobb jelentőségü.