Robert „Bob” Riedenauer nyugállományú alezredes, 70 éves korában, hosszan tartó betegség után, 2007. április 23-án halt meg a kaliforniai palmdale-i otthonában. Riedenauer az USAF Edwards légibázisán lévő kísérleti pilótaiskolában szolgált. Eközben több mint 50 különféle repülőgéptípussal repült, közöttük az U-2 Dragon Ladyvel vagy az SR-71 Blackbirddel. Éppen 25 évvel ezelőtt pedig a Lockheed F-117A Nighthawk lopakodó vadászgép berepülésével bízták meg. Az alezredes élete során nem kevesebb mint 6500 órát töltött a levegőben.
Robert „Bob” Riedenauer 1936-ban a kaliforniai Fresnóban született. 1967-ben az Arizonai Állami Egyetemen gépészmérnöki diplomát szerzett, majd két évvel később a tudományos fokozatot is megkapta. Ezután a kaliforniai Edwards bázison a légierő kísérleti pilótaiskolájába került, ahol berepülőpilótaként számtalan váratlan kihívással kellett szembenéznie. Feladatait mindig pontosan és legjobb tudása szerint hajtotta végre. Előfordult, hogy zsákmányolt repülőgépeket kellett kipróbálnia. Az így szerzett tapasztalatok fontos információul szolgáltak az amerikai légierő számára. Kísérleti pilótaként lehetőséget kapott az U-2 Dragon Lady, az SR-71 Blackbird és végül az F-117A Nighthawk típusokkal való repülésre is. Pályafutása során teljesítményi és irányíthatósági próbákat végzett az FB-111A-val, ezenkívül különféle kísérleti jellegü programokat teljesített az U-2-vel és az akkor újonnan kifejlesztett SR-71-es felderítőgéppel. Nyugállományba vonulása után a Lockheed Skunk Works részlegénél dolgozott mérnök-pilótaként, majd üzemi igazgató lett.Riedenauer a Lockheed első számú kísérleti pilótája volt, amikor – közel 25 évvel ezelőtt – megkezdődtek az F-117A lopakodó vadászgép repülési kísérletei. Az egyik prototípus berepülése közben, 1982. április 20-án azonban majdnem életét vesztette. Közvetlenül a felszállás után, kb. 9 méter magasságban a gép hirtelen irányt változtatott, és a futópályának csapódott, az alezredes pedig váratlanul kelepcébe került. Szerencsére túlélte a balesetet, de mindkét lábát eltörte. Riedenauer 1993-ban a Lockheed Martintól ment nyugállományba. Ezután vezető igazgatói posztot töltött be a Kísérleti Repüléstörténeti Alapítványnál – ez a nonprofit szervezet az Edwards légi támaszpont történeti hagyományait kívánja ápolni. Tevékenységét 2002-ben ünnepélyes keretek között a kaliforniai Lancasterben hivatalosan is elismerték. Emellett Riedenauer alezredes aktív tagja volt a Kísérleti Berepülőpilóták Társaságának.A levegőben eltöltött mintegy 6500 óráról a repülési naplója tanúskodik, s ezt az eredményt több mint 50 különböző repülőgéptípuson érte le. Így például repült a T-33, A/T-37, T-38, F-86, F-104, F-105, F-4, F/FB-111, F-117, SR-71, B-52 és az U-2 gépekkel. Ezenkívül 120 harci bevetést hajtott végre F-105-össel a délkelet-ázsiai térségben. Szolgálati ideje alatt megkapta a légierő Repülőszolgálati Érdemkeresztjét (Distinguished Flying Cross – DFC), a Repülőérmet (Air Medal) és a Szolgálati Érdemérmet (Meritorious Service Medal).