Dél-Korea a közelmúltban nyilatkozott arról, hogy Kína és Oroszország visszautasította Észak-Korea katonai repülőgépek vásárlása iránti kérelmét. A dél-koreai politikai élet képviselői örömmel fogadták a döntést, ugyanakkor a dél-koreai légierő tisztjei nem lepődtek meg azon, hogy az észak-koreaiak reménytelenül próbálják korszerűsíteni légierejüket.
Észak-Korea egy esetleges háborúra történő gyors előkészületei azután voltak megfigyelhetőek, hogy 2010 végén az észak-koreai tüzérség tüzet nyitott Dél-Koreára – a Yeonpyeong szigetre. Észak-Korea az előkészületeket éppen úgy – előzetes figyelmeztetés (jelzés) nélkül – kezdte bonyolítani, mint tette azt a Yeonpyeong sziget megtámadásakor.
Dél-koreai elemzők ugyanakkor megdöbbentek az észak-koreai légierő rossz állapotán, felkészültségén.
Az korábban is köztudott volt, hogy az észak-koreai pilóták az elmúlt tíz évben egyre kevesebb és kevesebb repült órával rendelkeznek, azonban az megdöbbentő volt, amikor parancsra, tömegesen kellett levegőbe emelkedniük.
Egyaránt meghökkentő volt a repülőgép-vezetők repülési készsége, valamint a repülőgépek állapota – köszönhetően a rossz, hiányos technikai kiszolgálásnak. A légierő emelésekor több vészhelyzet, légi meghibásodás fordult elő, és megdöbbentő volt az észak-koreai légierő parancsnoki állományának hozzá nem értése.
Annak ellenére, hogy Észak-Korea légiereje demonstrációjával próbálta megfélemlíteni Dél-Koreát, a hatás visszafelé sült el. A néhány tíz darab (egyes források szerint 40) MiG-29 típusú vadászrepülőgép mellett, az észak-koreai légierő néhányszáz, a hidegháború időszakából való szovjet és kínai harci gépből áll. A kínai repülőgépek idejétmúlt, szovjet konstrukciók másolatai, és az észak-koreai légierő repülőgépparkjának nagy része olyan repülőgépekből áll, amelyek már a 70-es években elavultnak számítottak. Az észak-koreai légierő gyakorlatai megerősítettek sok dél-koreai és amerikai szakértőt arról, amit eddig is gyanítottak: az észak-koreai légierő szinte képtelen repülni és szinte képtelen harcolni.
Sem Kína, sem Oroszország nem szeretné egy esetleges szállítással bátorítani Észak-Koreát, ezért állt el mindkét ország katonai repülőgépek szállításától. Ezen felül köztudott, hogy Észak-Koreával nem egyszerü üzletelni. Gyakran egyszerüen megtagadják a fizetést, vagy a fizetés a szerződéstől eltérően hosszú időt vesz igénybe.