Egy, a The Washington Postban közzétett vizsgálat adatai szerint 2001 óta több mint 400 pilóta nélküli repülőgépet vesztett el az Amerikai Hadsereg, amely bizonyíték a megbízhatatlanságukra.
2001 szeptembere és 2014 eleje között 418 drón semmisült meg, ami az Amerikai Légierő statisztikai mutatói szerint többé-kevésbé megegyezik a harci repülőgépekkel bekövetkezett hasonló események számával. A Pentagon adatai szerint azonban az UAV-ok sokkal kevesebb időt töltöttek a levegőben és sokkal kevesebb müveleti feladatban vettek részt.
A nyilvánosságra hozott kutatás azt mutatja, hogy hadsereg szakértői 194 eseményt soroltak az úgynevezett „A osztályba” – ami azt jelenti, hogy az eszközök teljesen megsemmisültek, illetve a keletkezett kár meghaladta a 2 millió dollárt. Ezen esetek valamivel több, mint fele Irakban és Afganisztánban következett be, még a balesetek egynegyede az Egyesült Államokban. További 224 drón elvesztését sorolták „B osztályba”, amely esetekben a kár 500 ezer és 2 millió dollár közötti.
A jelentés szerint a pilóta nélküli repülőgépekkel történt balesetek nem követeltek emberéletet. A Post a balesetek elemzése során rámutat olyan tényekre, amelyek alapján a hadseregnek illetve gyártóknak át kell hidalniuk néhány alapvető biztonsági kérdést:
Korlátozott akadály felderítő és elkerülő képesség. A kamerák, a csúcstechnológiás szenzorok nem tudják kiváltani egy repülőgép-vezető szemeit, füleit és orrát a pilótafülkében. A legtöbb távirányítású repülőgép nem rendelkezik radarral vagy éppen ütközés-elkerülő rendszerekkel, amelyeket arra terveztek, hogy égi katasztrófákat előzzenek meg.
Pilóta (irányító) hiba. A közzétett népszerü videofelvételek ellenére egy UAV-ot irányítani sokkal bonyolultabb, mint egy videojátékot játszani. A pilóta nélküli repülőgépek „pilótáit” a légierő képzi és folyamatosan ellenőrzi, azonban hibák időről-időre előfordulnak elsősorban a leszállási manőverek során.Technikai hiányosságok. Több drón tervezését elsiették annak érdekében, hogy azokat háborús körülmények között tesztelhessék. Sok balesetet alapvető elektronikai meghibásodások okoztak, míg több esetben az időjárási körülmények vezettek a drón elvesztéséhez. Olyan is előfordult, hogy megmagyarázhatatlan problémákat neveztek meg a balesetek okaiként. Két – 2008-ban illetve 2009-ben – lezuhant Predator személyzete azt vallotta a nyomozóknak, hogy gépeiket „démonok birtokolták és sújtották”.
Megbízhatatlan kommunikációs kapcsolat. A pilóta nélküli repülőgépek irányítását általában müholdakon keresztül valósítják meg, amely kapcsolatok nem minden esetben megbízhatóak. A jelentés rámutat arra, hogy a kommunikációs kapcsolatok a bekövetkezett esetek több mint egynegyedénél megszakadtak, ami a gép lezuhanásához. elvesztéséhez vezetett.A legnagyobb veszteséget a légierő MQ-1 Predator pilóta nélküli repülőgépei szenvedték el, amelyeket a General Atomics Aeronautical Systems gyárt.
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |