2023. 06. 07. szerda
Róbert
: 369 Ft   : 345 Ft Benzin: 625 Ft/l   Dízel: 687 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Tenyérgépek - Miniatűr kémek a levegőben

Art of WAR  |  2015. 06. 29., 09:05

Kémfilmekből vagy sci-fikből ismert jelenet, amikor a főhős vagy a főgonosz benyúl a zsebébe, és hanyag mozdulattal egy kamerával ellátott mini repülőgépet hajít a levegőbe. Hiszen fentről minden szebb és információgazdagabb – ezt a véleményt napjaink katonái is osztják.

Ukrajnától Irakig közhelyszámba megy, hogy a hadszíntereket ma már nem lehet elképzelni távolról irányított felderítő-repülőgépek nélkül. A fejlődés egyik iránya a minél nagyobb repülési idővel rendelkező, kifinomult kamera- vagy más felderítőrendszerrel felszerelt repülőgépek hadrendbe állítása. De mi van akkor, amikor már egy Skylark vagy ScanEagle is túl nagy? Vagy ha csak annyit szeretne tudni a lövészszakasz parancsnoka, hogy mi vár katonáira a következő utcasarkon? Akkor jöhetnek a zseb-felderítőgépek. 

Egy régi cél

Az aprócska felderítőgépek fontosságát az Egyesült Államokban ismerték fel a leghamarabb. A DARPA katonai kutatóügynökség már 1997-ben programot indított a 15 centiméternél nem nagyobb, távolról irányított felderítő-repülőgépek fejlesztésére. A feladat – az akkor rendelkezésre álló technológiát is figyelembe véve – óriási volt. Olyan, jellemzően elektromos energiával müködő hajtómüvekkel felszerelt mini repülőgépeket kellett kifejleszteni, amelyek már harcászati szempontból is értékelhető repülési idővel (legalább 2 óra), illetve hatótávolsággal rendelkeznek. Emellett az éjjel-nappal müködni képes kamerák vagy más felderítőrendszerek tömegét is el kell bírnia a mikro-gépeknek, s persze a megbízható, zavarásnak ellenálló adatátvitel sem maradhatott ki a listáról.

A védelmi ipar szerencséjére pont a 2000-es években indult el – elsősorban a mobiltelefonok miatt – a kisméretü kamerák, illetve az egyre könnyebb és nagyobb tárolókapacitású akkumulátorok fejlesztése. A DARPA programjának első fázisa 2001-ben zárult le, ám a katonai kutatóügynökség akkori véleménye szerint az elkészült modell túl apró volt ahhoz, hogy katonai célokra használni lehessen. Ennek ellenére azóta több vállalat is saját prototípussal jelentkezett, mind katonai, mind polgári célokra.

A mikro UAV-ket ugyanis háttérbe szorították a nagyobb, de még kézből indítható felderítőgépek. A 2001. szeptember 11-i terrortámadást követő afganisztáni, majd iraki hadmüveletekben komoly igény mutatkozott a hátizsákban vagy hordtáskában szállítható, egyszerüen összeszerelhető és üzemeltethető, elektromos meghajtású légi felderítőrendszerekre. Ezek a mini repülőgépek először általában a különleges erőknél jelentek meg, s csak később terjedtek el nagyobb számban a szárazföldi haderő más alakulatainál is. Persze nem csupán az amerikai és az izraeli típusok léteztek: számtalan ország hadiipari vállalata alkotott és dobott piacra ilyen eszközöket.

Ha olcsó, egyszer használatos és még hajtómüve sincs, az sem baj. Az amerikai haditengerészet kutatói olyan mini drónokat fejlesztettek ki, amelyek tenyérben is elférnek, könnyüek és 18 kilométer távolságból, a GPS-alapú vezérlésnek köszönhetően, ötméteres pontossággal érnek célt – mindezt vitorlázva. A Cicada (Kabóca) nevet kapott, 10 alkatrészből álló eszköz prototípusa mindennel együtt 1000 dollárba, sorozatgyártás esetén 250 dollárba került. Ellátható mikrofonnal, a föld mágneses terének változását vagy szeizmikus rezgést észlelő eszközzel, az adatátvitelre használt sávszélesség szükössége miatt azonban felderítő-kamerával már nem. Bár a Cicada aprócska, de a tesztek alapján szinte mindent kibír, csupán a sivatagos területek tüskés bokrait nem szereti landoláskor. 

Az elképzelés szerint a Kabócákat nagy tömegben lehet a célterületre szórni, ballonból, repülőgépről vagy egy távolról irányított drónra erősített tartályból kiszórva. Az aprócska, hangtalan, leginkább high-tech papírrepülőre emlékeztető Cicada-t nehéz észrevenni, s a tömeges „kidobás” is segítheti a sikeres alkalmazást: az ellenség nem tudja megtalálni mindegyiket. A 250 dolláros beszerzési ár pedig rendkívül alacsony, ha a már hadrendben álló, távolról irányított felderítőgépek költségeit vesszük alapul.

Okos segítőtárs

A „tenyérből repülő” felderítőgépek számos területen hozhatnak forradalmi változásokat. Polgári felhasználás esetén például nagy segítség lehet a lebegő kamera egy baleset vagy katasztrófa helyszínén: a mentés vezetőjének dolgát megkönnyítheti, ha fentről is láthatja a helyszínt. Persze felmerül a kérdés: ha egy nagyobb káresetnél több ilyen mikro-repülőgép egyszerre tartózkodik egy kisebb területen, hogyan akadályozható meg az összeütközés? Az optimális megoldás a rajként, egymással kommunikáló, megfelelő távolságot tartó eszközök elterjedése. Ez a technológia azonban még csak gyermekcipőben jár. 

Számos más esetben is időt és pénzt takaríthat meg a tenyérgép, hiszen segítségével nem kell emelőkosaras jármüvet használni egy vizsgálathoz vagy éppen elmaradhat egy távvezeték ellenőrzéséhez szükséges oszlopra mászás. A hobbifelhasználás szintén terjedőben van: már ma is egyre több aprócska repülőgépet terelgetnek több-kevesebb sikerrel a tulajdonosaik. Az egyre nagyobb számítástechnikai kapacitású mobiltelefonok és a növekvő sávszélesség segítségével gyakorlatilag csak a fantázia szabhat határt a fejlődésnek – s az alkalmazásnak is.

A technológia fejlődése remek dolog, de legalább annyi problémát okoz, mint amennyit megold. Napjainkban a jogi szabályozás, illetve a jogtalan felhasználás kérdése jelent komoly gondokat. Ezt igazolják a világ egyik legjobban őrzött épülete, a Fehér Ház körül történt „UAV-botrányok”. A január 26-án az elnöki rezidencia kertjében talált polgári mikro-UAV is rámutatott: a szabályozók, a bünüldözés és az elhárítás már régen a technológiai lehetőségek mögött kullog. Május 14-én pedig a Fehér Házzal szomszédos Lafayette-parkban reptette mini drónját egy férfi, akit erről az amerikai titkosszolgálat helyszínre érkező fegyveres ügynökei beszéltek le – fegyverhasználat nélkül. Ez persze Magyarországról nézve még akár vicces is lehet, de az a lehetőség, miszerint 5–10 éven belül, a tömegtermelésből adódóan elérhető áron lehet majd olyan, HD-minőségü kamerával felszerelt, távolról irányítható mikro-felderítőgépet venni, amivel akár a kertbe vagy az ablakon keresztül a lakásba pillantva követhetnek minket nyomon, már kevés mosolyra ad okot. Védekezni is nehéz lesz. Az aprócska, csendes gépeket eleve nem könnyü észrevenni, pláne ha megfelelő színü burkolattal látták el azokat. A „lelövése” sem egyszerü, mint ahogy a széles spektrumú, a távvezérlést megakadályozó elektronos zavarás sem minden esetben lehetséges. Eddigi ismereteink szerint marad a remény, hogy a vásárlók a mindenkori jogszabályokat betartva reptetik a tenyérnyi repülőeszközüket.

A következő generáció

A háromdimenziós nyomtatás szélesebb körü elterjedésével, a szakértők szerint alapvetően alakulhat át a mikro-UAV piac. Nehéz elképzelni, hogy az interneten elérhető, a nyomtatók számára megalkotott 3D-s tervrajzok letöltését ellenőrizni lehessen. S innentől kezdve már csak szándék kérdése, hogy a kamerával felszerelhető, kinyomtatott mikro-gépet ki, mire használja. A mérnökök szerint a jelenleg általánosan elterjedt elektromotorok mellett akár miniatür, de nagy teljesítményü gázturbinák is a piacra kerülhetnek. Az alig néhány grammos, de tolóerőben saját tömegének százszorosát produkáló, szilikát-karbid anyagból épített gázturbinák nagy előrelépést jelentenének, persze a megfelelő üzembiztosság elérése mellett. Ez azonban egyelőre csak a jövő: jelenleg a minél nagyobb energiasürüségü, új generációs mikro-akkumulátorokat és az apró, de erős villanymotorokat alkalmazzák a gyártók.

Forrás: Magyar Honvéd 2015. június

Galéria: Tenyérgépek - Miniatűr kémek a levegőben

aaaa dddddd
Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2023. 05. 09., 10:25
1986. április 26-án történt meg Európa legnagyobb nukleáris katasztrófája. A csernobili Vlagyimir Iljics Lenin atomerőmű 4-es számú RBMK-1000 típusú, grafitrudas szabályozású reaktorblokkja a konstrukció tervezési hibája, illetve sorozatos emberi mulasztások miatt kigyulladt, majd a keletkezett gőz szétvetette magát a reaktort, illetve az annak helyet adó épület tetőszerkezetét is.
2023. 04. 17., 09:54
A Sargasso-tenger évszázadok óta az Atlanti-óceán egyik leghírhedtebb térségének számít, többek között azért, mert területén fekszik a Bermuda-háromszög is.
2023-04-27 12:51:07
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter javaslatára Novák Katalin köztársasági elnök a mai nappal felmentette beosztásából dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagyot, a Honvéd Vezérkar főnökét. A feladat ellátására a honvédelmi miniszter dr. Böröndi Gábor altábornagyot, a Magyar Honvédség brüsszeli NATO és EU Katonai Képviselő Hivatalának vezetőjét javasolja.
   MÁSOK ÍRTÁK
2023. 06. 06., 10:40
Elszállították a második világháborús magyar légibombát a főváros II. kerületéből, a Szeréna útról.
2023. 06. 02., 09:19
Magyar idő szerint 2023. április 14-én 14 óra 15 perckor egy Ariane–5 hordozórakétán a francia guyanai Kourouról elindult az Európai Űrügynökség JUICE űrszondája a Jupiter bolygó Euro­pa, Ganymedes és Callisto elnevezésű jeges holdjaihoz, hogy ezeket 2031-ben elérve különféle tudományos vizsgálatokat végezzen.
2023. 06. 01., 09:59
Csehország védelmi kiadásai a jövőben az éves bruttó hazai termék (GDP) legalább két százalékát fogják kitenni. A vonatkozó törvényt a képviselőház után május 31-én, a cseh szenátus is jóváhagyta, érvénybe lépéséhez csak az államfő aláírása szükséges.
2023. 05. 31., 14:34
A Magyar Honvédség éjszakai éleslövészettel egybekötött kiképzési feladatot hajt végre május 31-én és június 1-jén 14.00-24.00 óra között a „nullaponti” lőtéren, Bakonykútiban és térségében.

  JETfly Magazin

Az utazás mindig élményekkel teli kaland, amikor végre kiszakadhatunk a mindennapok rutinjából és átadhatjuk magunkat a felfedezés örömének. A Budapest Airport számára épp ezért fontos, hogy a repülőtéri folyamatok mindenki számára stresszmentesek legyenek.