A brit lapok mindössze csak szűkszavúan számoltak be arról a nem mindennapi hírről, hogy 2008. június 24-én, Dover közelében – a Varne-zátony közelében – egy német tengeralattjárót emeltek ki a La Manche-csatornából. A búvárhajó mindössze 23 méterrel feküdt a felszín alatt, de a körzetében megnövekedett forgalom miatt, kénytelenek voltak a víz alól felhozni, mivel akadályozta a hajózást.
Ezt a bonyolult müveletet a Norma nevü különleges darus vízi jármüvel hajtották végre. Az U-Boot-ról csak annyi derült ki, hogy az I. világháború utolsó évében futott aknára, valamint legénységével együtt süllyedt hullámsírba.
Folkestone partjainál, aknarobbanás következtében, az 1918-ban elsüllyedt német tengeralattjáró fedélzetén a teljes 28 fős legénység is odaveszett. Éppen ezért a roncsot eddig – benne a legénység maradványaival – a nemzetközi szerződések értelmében, háborús kegyeleti emlékhelyként tartották számon, így nem lehetett megbolygatni. Mint utóbb megállapították, elsüllyedése óta valóban háborítatlan volt a búvárhajó. Kiemelését csak az utóbbi időben megnövekedett hajóforgalom, illetve annak akadályoztatása tette indokolttá. Ellenben a kegyelet megőrzése érdekében – érthető okok miatt eddig még – nem hozták nyilvánosságra a legénység névsorát, a hajó típusát és jelzését, valamint egyéb adatait sem.
A császári német haditengerészet az 1918-as esztendőben – 86 db új tengeralattjáró szolgálatba állítása mellett – összesen 90 db búvárhajót vesztett el. Ebből 72 harc közben süllyedt el, 14-et a saját személyzete robbantott fel, illetve további 4 sérült hajót a semleges országok internáltak. Az I. világháború időszakában, tehát 1914-1918 között, összesen 343 db tengeralattjárót állítottak szolgálatba a németek, amelyekből 192 db egység került veszteséglistára. Aknarakó tevékenységet egyébként – a vízi blokádok eredményesebb fenntartása érdekében – többnyire minden hadviselő fél alkalmazott.
