Gerilla hadviselés a tengeren

Az iráni fegyveres erők - beleértve a haditengerészeti egységeket is - alapvetően két, teljesen különálló részre bonthatóak. Az Iráni Hadsereg állományába tartozó reguláris haderő, illetve a Forradalmi Gárda (Pasdaran) egységei külön parancsnokság alatt, eltérő struktúrában végzik feladatukat, hasonlóan a Szaddam Husszein bukása előtti Irakhoz, ahol a Köztársasági Gárda teljesen független volt a hadseregtől és a rezsim legfőbb támaszaként funkcionált. Az iráni Forradalmi Gárda és a Hadsereg egységei is rendelkeznek haditengerészeti alakulatokkal, melyek egy esetleges háború esetén természetesen összehangoltan, de valószínüleg eltérő motíváltsággal fognak harcolni. A Pasdaran-ba tartozó önkéntes katonák ugyanis vallási, és az ebből fakadó politikai fanatizmusból, az Iszlám Köztársaság védelmében feltehetően lényegesen keményebb ellenállást fognak tanusítani mint a Hadsereg besorozott tagjai, valamint nem riadnak vissza a reguláris erőktől eltérő gerilla hadviselés alkalmazásától sem.

Nagy sebesség és kis méret, ez a gerilla hajók előnye

A haditengerészet állományában lévő, hivatalosan szolgálatba állított egységeken kívül Irán számos kisméretü, ám gyors partmenti hadviselésre alkalmas naszáddal és motorcsónakkal rendelkezik. Ezek a nehezen felderíthető, pár fős személyzettel rendelkező, eredetileg zömmel polgári célokra alkalmazott eszközök hajók elleni rakétáikkal, valamint géppuskákkal ellátva komoly veszélyt jelenthetnek az amerikai flotta partközelbe merészkedő egységeire. Egy esetleges háború esetén a iráni kikötőkben horgonyzó nagyobb hajókat és tengeralattjárókat már az összecsapások elején valószínüleg támadni fogják az amerikaiak, a kisebb, könnyen elrejthető, polgárinak álcázott naszádok azonban jó eséllyel túlélik az első támadássorozatot.A gerilla hadviselésre ezek a hajók rendkívül alkalmasak, a viszonylag nyugodt, viharoktól mentes, szük beltengernek számító Perzsa-öbölben, illetve az Ománi-öböl partvidékén. A kisebb egységek inkább csak vállról indítható páncéltörő és légvédelmi rakétákkal, illetve géppuskákkal rendelkeznek, a nagyobb naszádok azonban zömmel kínai és orosz gyártmányú, hajók elleni irányított rakétákkal vannak felszerelve. Ez utóbbiak különösen nagy veszélyt jelentenek, hiszen sebességük akár a 60 km/órát is elérheti, így gyorsan és váratlanul előbukkanhatnak a partmenti szigetek közül.

Katonai célokra átalakított jacht

Hivatalos számok nem ismeretesek arról, hogy Irán hány darab ilyen gerilla hadviselésre alkalmas kishajóval rendelkezik, azonban szakértők több mint ezer darabra teszik a felfegyverzett naszádok és motorcsónakok számát. Nagyobb részük átalakított bárka illetve motoros halászhajó, de számos MIG-G-1900 típusú őrnaszáddal és régi, amerikai gyártmányú őrhajóval is rendelkeznek. A gerilla hadviselést alkalmazó kishajók kiválóan kiegészíthetik a parti ütegeket és hajók elleni rakétaindító állásokat.