Hosszú távú tengeri bevetésekre készül a Kínai Flotta

A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg Haditengerészete számos modern hadihajót és tengeralattjárót állított rendszerbe az elmúlt évtizedben. Ezek egy része orosz eredetü, de a saját fejlesztésü eszközök száma is jelentős. A rombolók és fregattok, valamint a partra szállító hajók az utóbbi időben általában tíz napos őrjáratokon vettek részt a Kína körüli tengereken. A jövőben azonban feltehetően a Csendes-óceán és az Indiai-óceán térségeiben is számítani lehet a kínai haditengerészeti egységek megjelenésére. Több ellátóhajó is beszerzésre került, ezek biztosítják az üzemanyag és élelmiszer, lőszerellátást a távoli vizeken hajózó hadihajóknak és tengeralattjáróknak.

Az irányított rakétás Shenzhen (DDG 167) rombolót az amerikai haditengerészet USS Chancellorsville (CG 62) cirkálója kíséri Guam kikötőjében. A kínai hadihajó udvariassági látogatáson vett részt az amerikai támaszponton.

A kínai flotta megerősítése illetve modernizálásának egyik fő oka, hogy számos vitatott hovatartozású terület van a környező tengereken, melyek megszerzésében illetve megtartásában fő szerepet kap a haditengerészet. A Dél-Kínai tengeren fekvő, vitatott hovatartozású Spratly-szigetcsoportot számos ország (Kína, Malajzia, Fülöp-szigetek és Tajvan) magának követeli, mivel itt gazdag olaj és földgáz lelőhelyek, valamint halban bővelkedő halászterületek vannak. Ugyancsak vitákat vált ki a megszállt Paracel-szigetek, mely jelenleg Kína fennhatósága alatt áll. A Diaoyu-szigetcsoport birtoklásáért pedig Tajvannal kerülhet összetüzésbe Kína.

Egy esetleges "ország-egyesítő", Tajvan megszállását jelentő kínai invázióban szintén jelentős szerep hárulna a flottára, mivel több millió katonát kellene átjuttatniuk a szigetországba. Ennek az esetleges hadmüveletnek a sikeres lebonyolításának az esélye azonban a kínai flotta jelenlegi potenciálját tekintve még meglehetősen alacsony.