2024. 04. 13. szombat
Ida
: 392 Ft   : 367 Ft Benzin: 625 Ft/l   Dízel: 687 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Szent István csatahajó: az Adria Titanicja

Art of WAR  |  2010. 06. 15., 13:09

Az 1915-ben hadrendbe állított SMS Szent István hadihajó az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legkorszerűbb és legnagyobb tűzerejű csatahajója volt, azonban első igazi bevetésén elsüllyesztette az olasz haditengerészet. A pusztuláshoz tervezési hibái is hozzájárultak. A szerencsétlen sorsú hadihajót az Adria Titanicjaként is emlegetik.

Az SMS Szent István nevü csatahajó az úgynevezett Viribus Unitis, vagy Tegetthoff-osztályba tartozó hadihajó volt. A hajó építését ugyan már 1910-ben megrendelték, ám a tényleges munkálatok csak 1912-ben kezdődtek meg. A Tegetthoff-osztály története 1906-ig nyúlik vissza, a brit haditengerészet ekkor bocsátotta ugyanis vízre az első új fejlesztésü hadihajóját, a Dreadnoughtot, amivel megalapozta ezt a rendszert is. A fő előrelépés a korábbi csatahajókhoz képest egyfelől a meghajtásban volt, a korábbi dugattyús gőzgépek helyett ugyanis már gőzturbinákat alkalmaztak. Ennek köszönhetően jelentősen lehetett csökkenteni a hadihajó magasságát. A hajót rendkívül erős fegyverzettel látták el, a korábbi négyről tízre növelték a nehéz ágyúk számát. Ezt látva a Monarchia vezetése és az olasz haditengerészet is úgy döntött, hogy ebbe a rendszere tartozó hadihajókat kell építeni. Mivel akkoriban tért át a Monarchia haditengerészeti egy új vezetési rendszerre, 1908-ban az a döntés született, hogy nem három, hanem négy úgynevezett dreadnoughtot kell építeni. A megépítendő hajókra több tervet is készítettek, melyek közül végül is Siegfried Popper utolsó terveit fogadták el.

A Tegetthoff-osztályba tartozó hajók 20-21 ezer tonna vízkiszorítással, 150 méter körüli hosszúsággal, nagyjából 27 méter szélességgel rendelkeztek. Merülésük igen alacsony, alig 8,4 méter, a tornyok páncélzata 300 milliméter, a lövegtornyoké 280 milliméter volt, fő fegyverzetként pedig 12 darab 305 milliméteres ágyú szolgált. Emellett számos kisebb ürméretü löveg, valamint négy torpedóvető-cső alkotta a fegyverzetét. Legnagyobb sebessége 21 csomó volt. Az 1908-as döntést követően kiderült, hogy egy ekkora méretü hajó megépítésére csupán egy gyárban van kapacitás: a trieszti Stabilimento Tecnicoban. A gyár olyannyira érdeklődött a lehetőség iránt, hogy 1909-ben bejelentették: akár saját kockázatra is megépítik a dreadnoughtot. 1910-ben a Monarchia pénzügyi vezetése nem támogatta a hajók megépítését, így a hadügyminisztérium maga rendelte meg az első két hajó legyártását a trieszti gyártól. Azonban nem csupán a finanszírozás, de a hajók elnevezése körül is gondok akadtak, a magyarok ugyanis joggal várták el, hogy mivel a költségeket felerészt ők állják, az egyik hajó magyar legyen. Ferenc József végül eldöntötte a vitát, s a negyedik hajó az SMS Szent István nevet kapta.

Az elnevezési és finanszírozási viták lezárulta után kezdődhetett meg az SMS Szent István építése, mely a korbeli magyar hajógyártás legnagyobb teljesítménye volt. A megrendelést a Ganz és Társa Danubius Gép-, Waggon és Hajógyár Rt. kapta. A feladat annyira újszerü volt, hogy a fiumei telephelyen új sólyateret kellett építeni, hiszen a régi nem tudta volna befogadni a monstrumot. Az építésre 12-15 hónap állt a gyár rendelkezésére. A fegyverzetet a cseh Skoda cég gyártotta és szállította le. Egy-egy oldal-össztüz esetén 5400 kilogramm gránát kilövésére volt képes a hadihajó. Ez olyannyira megterhelte a szerkezetet, hogy behorpadására is akadt példa. A hajót egyébként 1914-ben bocsátották vízre, s mint egész addigi sorsa, ez sem ment zökkenőmentesen: mint később kiderült, egy szabotázs következtében eloldódtak a horgonyláncok, melyek elszabadulva egy munkást agyonzúztak, míg egy másikat megsebesítettek. A hajó ugyanakkor megelőzte korát, hiszen szemben a korábbi elképzelésekkel egy-egy lövegtoronyba nem két, hanem három ágyút építettek, amivel messze lehagyták tervezésben az olaszokat. A hajó akkora tüzerőt képviselt, hogy az olasz flotta nem mert vele nyílt vízi harcba bonyolódni.

Az SMS Szent Istvánt 1915-ben állították csatarendbe, parancsnoka Grassberger Ödön volt. Kezdetben Pula légvédelmét látta el: különösebb harci feladatot nem kapott, csupán egy-egy lőgyakorlatra hajózott ki a tengerre. 1918-ban azonban változott a harci helyzet, az antant erői ugyanis az év elején elzárták az Otrantói-szorost. Horthy Miklós úgy döntött, hogy a rendelkezésére álló hajórajt és huszonöt repülőgépet mozgósítva megtöri a blokádot. A hajórajt két részre osztották: az egyiket az SMS Szent István testvérhajója, az SMS Viribus Unitis vezette, melyen maga Horthy parancsnokolt. A Szent Istvánt – ami 1918. június 9-én futott ki – Seitz Henrik vezetette csatába. Ezzel egy időben két olasz torpedónaszád két motorcsónakot vontatott ki Anconából. Az egyik parancsnoka, Luigi Rizzo da Milazzo észrevetette a két csatahajót és a támadás mellett döntött: mindkét torpedóját kilőtte az SMS Szent Istvánra. Eközben a másik motorcsónak a testvérhajót támadta.

Utóbbit szerencsésen elkerülték a torpedók, ám az SMS Szent István esetében mind a két torpedó talált: a jobb oldali első és második kazánházat találták el, és öt méterrel a víz alatt ütöttek léket a hajó testén. A hajó azonnal tíz fokot dőlt oldalra, később ezt sikerült hét fokra csökkenteni. Azonban minden hiábavaló volt: az SMS Szent István végül az oldalára dőlt, s alig öt perc alatt elsüllyedt. A legénység tagjai közül 85 matróz és hét tiszt vesztette életét. A haditengerészetet jelentős erkölcsi kár is érte, hiszen addig még egyetlen hajóját sem süllyesztették el torpedóval. Később kiderült, hogy a hajó vesztét árulás okozta. A hajó pusztulását tervezési hibák is felgyorsították: túl magasan volt a súlypontja, túl alacsony volt a vízkiszorítása, és a 12 nagy ürméretü ágyú nagy súlya miatt pedig könnyebben az oldalára dőlt. A modernkori hadviselésben három esetben sikerült egy hadihajó pusztulását filmre rögzíteni. Az SMS Szent István elsüllyedése az egyik ilyen eset. A roncsok Premuda szigetétől délre, 66 méter mélyen fekszenek. A roncsot először halászok fedezték fel, majd 1974-ben és 1979-ben jugoszláv búvárok merültek le hozzá és készítettek róla felvételeket. Ezt követően olasz és osztrák búvárexpedíció is indult az SMS Szent Istvánhoz, de a Skoda révén a cseh búvárok és régészek is indítottak expedíciót a hajóhoz.

A magyar búvárszövetségen belül 1992-ben alakult meg a Szent István Búvárrégészeti Expedíció. Ennek tagjai 1994-ben merültek le először a roncshoz. A hajó testén négy lyukat fedeztek fel, melyek közül kettőt ütött az olasz torpedó. A hajó nevének réztáblája és más maradványok jelenleg a pulai múzeumben vannak. A hadihajó elsüllyesztésének kilencvenedik évfordulóján civil és katonai búvárok kegyeleti merüléssel emlékeztek az SMS Szent Istvánra és az áldozatokra.

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 18., 13:56
Az Oroszország és Ukrajna közötti háborúban mindkét fél, de elsősorban az ukránok több ízben bevettettek különböző típusú és méretű (pl. Sea Baby, Magura, stb.), robbanóanyaggal megrakott drónhajókat, hogy ezekkel mérjenek csapást az ellenfél tengeri és kikötői célpontjaira.
2024. 03. 11., 11:50
Az MH Klapka György 1. Páncélosdandár katonái többhetes elméleti és gyakorlati képzés keretében sajátították el a Spike LR2 típusú páncéltörő rakéta használatát és karbantartását, a tatai laktanyában, illetve a Magyar Honvédség Központi Gyakorlóterén, a Bakonyban.
2024. 03. 18., 15:07
2024-ben az EUFOR parancsnoki teendőit ellátó nemzet, így magyar csoport biztosítja a misszió MEDEVAC (Medical Evacuation), azaz egészségügyi kiürítési képességét. Beszélgetés a misszióra való felkészülés részleteiről és a külföldi szolgálat körülményeiről Dajka Attila alezredessel, az EUFOR Helikopter Alegység parancsnokával és dr. Forgács Levente hadnaggyal, az alegység egyik orvosával.
2024-03-25 13:49:47
„Az ejtőernyős állomány képességének fenntartása kihívás, felkészítésük nehéz, ám az alkalmazásuk pillanatában rendkívül fontos, nélkülözhetetlen szerepet kapnak” – nyitotta meg kötetlen hangnemben a 2024-es ejtőernyős napot Sánta Gábor dandártábornok, az MH vitéz Bertalan Árpád 1. Különleges Műveleti Dandár parancsnoka.
2024-03-07 11:04:37
Semmi, mert egy hasonló méretű, ARV vontatókocsi siet segítségére, hogy biztonságos helyre szállítsa. A pótolhatatlan eszköz kezelését öthetes kiképzés alatt sajátították el a hódmezővásárhelyi és tatai honvédek, tudásukról pedig a március első hetében rendezett táborfalvai vizsganapokon adtak számot.
   MÁSOK ÍRTÁK
2024. 04. 11., 10:42
Az MH Egészségügyi Központ állománya a ROLE-2 egészségügyi komplexum elemeinek telepítését gyakorolta.
2024. 04. 09., 13:17
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter dr. Töll László ezredes, hadtörténész, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka személyében új miniszteri biztost nevezett ki.
2024. 04. 08., 14:59
Hatvanhárom második világháborús aknagránát szunnyadt egy Csép melletti szántóföldön, több mint 250 kilogrammnyi össztömegben. Az MH 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezred katonái többnapos munkával tisztították meg a területet.
2024. 04. 05., 13:00
A Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnoksága köszöntötte csütörtökön a 100 éve született Tóth Lajost.

  JETfly Magazin

2024. április 12-én, pénteken nem sokkal fél 10 után érkezett meg Kecskemétre a magyar részre készült, PT-ZHP ideiglenes lajstrommal ellátott KC-390-es katonai szállítógép. Helyszíni fotókkal frissítjük cikkünket!