Kína valóban saját repülőgép-hordozót épít, de a hajó még nem készült el – közölte a kínai hadsereg vezérkari főnöke egy június 8-án, szerdán megjelent interjúban. Csen Ping-tö (Chen Bingde) az első kínai katonai parancsnok, aki hivatalosan is megerősítette, hogy Kína repülőgép-hordozót fejleszt – írta a Global Times című pekingi pártlap.
A vezérkari főnök helyettese pedig azt mondta a Hong Kong Commercial Daily címü pénzügyi lapnak, hogy más országokkal ellentétben Kína sosem fogja más államok felségvizeire irányítani a repülőgép-hordozót, mivel tartja magát ahhoz az elvhez, hogy katonapolitikája védelmi jellegü. Csi Csien-kuo (Qi Jianguo) elmondta a hongkongi újságnak, Kína „bonyolult helyzettel szembesül a tengereken”, ezért van szüksége sürgősen hatékony haditengerészeti eszközökre. A Global Times megszólaltatott egy kínai katonai szakértőt, egyetemi kutatót, aki szerint „nehéz azt mondani”, hogy a kínai repülőgép-hordozó sohasem fogja elhagyni Kína területi vizeit. Emlékeztetett, hogy jelenleg is vannak kínai hadihajók az Ádeni-öbölben.
Megfigyelők szerint Peking régóta szert akart tenni egy repülőgép-hordozóra, hogy ezzel is gyarapíthassa azokat az eszközöket, amelyekkel nyomást gyakorol a függetlenségre törő Tajvanra. A kínai médiában áprilisban jelentek meg fényképek a hadihajóról. A fotókból ítélve az első kínai repülőgép-hordozó már majdnem teljesen kész. A hongkongi újság forrásai szerint akár már június végén vízre bocsáthatják.
Kína 1998-ban Ukrajnától vásárolt meg egy 70 százalékban kész repülőgép-hordozót 20 millió dollárért. A 306 méter hosszú, fegyverektől mentesített Varjag-osztályú hajót a hivatalos közlés szerint úszó szállodának és kaszinónak szánták, de a hajó körüli szigorú biztonsági intézkedések miatt kezdettől fogva sejteni lehetett, hogy Peking nem szórakoztatóipari célokra akarja hasznosítani a jármüvet, hanem arra, hogy segítségével saját repülőgép-hordozót építsen. Feltételezhető, hogy ugyanezt a célt szolgálta két másik volt szovjet repülőgép-hordozó, a 36-42 ezer tonna vízkiszorítású, 274 méter hosszú Kijev és a Minszk, amelyeket Kína szintén a 90-es évek végén vett meg. A hivatalos közlés szerint a hajók az északkelet-kínai Tiencsin (Tianjin), illetve Sencsen (Shenzhen) dél-kínai kikötőváros vidámparkjának fő attrakciói lesznek.
