Mivel a francia tervezésű hajók beváltották a várakozásokat, és megbízhatóan végezték a tengeri őrjáratokat, a francia államtanács az 1980 utáni évtizedekre és ezekre alapozta a „Force de Frappe“ nukleáris elrettentő erőt. Mivel Mitterand elnök kormányzata sem tudott jobb megoldást, folytatta a megkezdett utat.
A francia nukleáris kísérletek a csendes-óceáni Tahiti szigetcsoporton zavartalanul folytak a teljes atomcsendegyezményig. Ezalatt jó pár földalatti robbantást végeztek, kialakították a miniatürizált új robbanófejeket, amelyek 2–3 évtizedig alkalmazhatók, persze állandó felújítás mellett. Így a készülő jobb rakétáknak a töltetei előre biztosítva voltak.1980–90 között a francia légierő kivonta Mirage IVA bombázóit, egyetlen nukleáris hordozója a Mirage 200N típusú csapásmérő repülőgép maradt, a meglévő ASMP rakétával. A szabadesésü bombákat gyakorlatilag szétszerelték.A szárazföldi silóban álló S–2 és S–3 IRBM-rakéták 18 példánya megvan, de elöregedésük után ezeket is tengerészeti rakétákkal váltják fel, vagy megszüntetik a silókat.
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |