Vietnám is beszállt a tengeralattjáró fegyverkezési versenybe

A nemrégiben átvett tengeralattjáró az első példánya annak a megrendelt 6 darab, 2 300 tonnás Kilo-osztályú tengeralattjárónak, amelynek beszerzéséről még 2009-ben állapodott meg Vietnám és Oroszország. Az üzlet értéke 2,1 milliárd dollárt tesz ki. A tengeralattjárók bázisa valószínüsíthetően a dél-vietnámi mélytengeri kikötő lesz, amely a Cam Ranh öbölben található. A kikötőt a vietnámi háború idején az Egyesült Államok haditengerészete használta, majd később a Szovjetunió haditengerészeti létesítményeként üzemelt.

Kilo-osztályú, hagyományos (dízel/elektromos) meghajtású tengeralattjárókkal erősít Vietnám

A Vietnám által vásárolt Kilo-osztályú tengeralattjárók 18 darab torpedó vagy SS-N-27 típusú hajók elleni robotrepülőgép hordozására képes. Ez utóbbi fegyvert a torpedókhoz hasonlóan ugyanúgy a torpedó-vetőcsövekből indítják és mintegy 300 kilométeres hatótávolsággal rendelkezik. Vietnám viszonylag alacsony áron jutott hozzá az orosz tengeralattjárókhoz, amelyek a levegőtől független hagyományos meghajtásuknak köszönhetően akár hetekig is képesek a víz alatt tartózkodni. Ezekkel a fegyverekkel Vietnám új tengeralattjárói veszélyes ellenfelek lehetnek a kínai Népi Felszabadító Hadsereg felszíni hajói számára, amelyek a vitatott hovatartozású Dél-kínai-tengeren tartózkodnak.

Az orosz Kilo-osztály engedély nélküli kínai „másolata” vagyis a Type 41 Yuan-osztály egyik tagja

Vietnám mellett egyéb országok is használnak Oroszországtól beszerzett Kilo-osztályú tengeralattjárókat, így pl. Észak-Korea, Irán és a már emlegetett Kína is. Kína ugyanakkor egy lépéssel előrébb jár, hiszen az oroszok engedélye nélkül megcsinálta a Kilo-osztály hazai változatát, amellyel létrehozták a Type 41 Yuan-osztályú tengeralattjáró típust. A Hanoi és Peking közötti konfliktus kiváltó oka egyébként Dél-kínai tengeren található Paracel- és Spratly-szigetek hovatartozásának kérdése, amely szigetekre egyébként Tajvan, a Fülöp-szigetek, Malajzia és Brunei is igényt tart.