Felavatták a II. világháború óta legnagyobb japán hadihajót március 25-én, szerdán Jokohama hajógyárában. A 19 500 tonnás, 238 méter hosszú és 38 méter széles Izumo az Egyesült Államok partraszállító hajóira hasonlít méreteiben és kivitelezésében, de katonai repülőgépek helyett helikopterek hordozójaként fog szolgálatot teljesíteni. Míg a repülőgép-hordozó hadihajók támadó fegyvernek minősülnek, a helikopterhordozók nem, így a japán alkotmányban szereplő tiltást nem szegi meg, miszerint a keleti szigetország nem birtokolhat támadó akciókra felhasználható fegyvereket.
A hajó több feladatkört is el tud látni, így békefenntartást, katasztrófavédelmet és segélyezést is - mondta Nakatani Gen védelmi miniszter az Izumo felavatásán, de hozzátette, hogy a tengeralattjárók elleni harcban is segíthet a modern kommunikációs rendszerrel felszerelt hadihajó. Kína korábban aggodalmát fejezte ki Abe Sindzó japán kormányfő törekvései miatt, amelyeket a japán alkotmány pacifista korlátozásainak fellazításra tett.
Az Izumo mellett Abe kormánya felderítőgépekkel és katonai teherszállító repülőgépekkel is növeli az ország védelmi képességeit, miközben ötödik generációs F-35 típusú vadászbombázókat, partraszállító hajókat és V-22 Osprey billenőrotoros katonai repülőgépeket vásárol. Az F-35-ösök, illetve az Osprey-k fel tudnak szállni az Izumo fedélzetéről is.
Az Izumót négy nappal azután avatták fel, hogy a japán, a kínai és a dél-koreai külügyminiszter megállapodott március 21-én Szöulban, miszerint hazájuk mindent megtesz a három ország csúcstalálkozójának újbóli és a lehető legrövidebb időn belüli megrendezésért. Két nappal később a kínai-japán kapcsolatok fokozatos javulásáról számolt be Jü Cseng-seng, a legfelsőbb kínai politikai vezetés negyedik embere, a népfront főtitkára Pekingben a japán kormánykoalíció parlamenti képviselőinek fogadásakor.
Látványos bemutatókkal színesített családi nappal ünnepelték a Magyar Honvédség megalakulásának 175. évfordulóját a budapesti Városligetben, május 21-én, vasárnap. A Magyar Honvédelem Napján tartott szabadtéri rendezvényen a harckocsik, a bemutatók és a katonazenekar aratta a legnagyobb sikert.
1986. április 26-án történt meg Európa legnagyobb nukleáris katasztrófája. A csernobili Vlagyimir Iljics Lenin atomerőmű 4-es számú RBMK-1000 típusú, grafitrudas szabályozású reaktorblokkja a konstrukció tervezési hibája, illetve sorozatos emberi mulasztások miatt kigyulladt, majd a keletkezett gőz szétvetette magát a reaktort, illetve az annak helyet adó épület tetőszerkezetét is.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter és a Honvédelmi Minisztérium vezetői előtt megtartotta első állománygyűlését dr. Böröndi Gábor altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnöke május 5-én, Szentendrén, MH Altiszti Akadémián.
A Sargasso-tenger évszázadok óta az Atlanti-óceán egyik leghírhedtebb térségének számít, többek között azért, mert területén fekszik a Bermuda-háromszög is.
A német-magyar szárazföldi erők együttműködése részeként Magyarországra érkezett Björn F. Schulz dandártábornok, a Bundeswehr Páncélos Iskola parancsnoka, aki május 24-én a tatai MH Klapka György 1. Páncélosdandárhoz látogatott.
Rendkívül látványos, izgalmas; a modern, high-tech Magyar Honvédség számos elemét bemutató családi nap vár minden érdeklődőt a magyar honvédelem napja alkalmából, a budapesti Városligetben május 21-én, vasárnap, 10 és 18 óra között.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter javaslatára Novák Katalin köztársasági elnök a mai nappal felmentette beosztásából dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagyot, a Honvéd Vezérkar főnökét. A feladat ellátására a honvédelmi miniszter dr. Böröndi Gábor altábornagyot, a Magyar Honvédség brüsszeli NATO és EU Katonai Képviselő Hivatalának vezetőjét javasolja.
Magyar idő szerint 2023. április 14-én 14 óra 15 perckor egy Ariane–5 hordozórakétán a francia guyanai Kourouról elindult az Európai Űrügynökség JUICE űrszondája a Jupiter bolygó Europa, Ganymedes és Callisto elnevezésű jeges holdjaihoz, hogy ezeket 2031-ben elérve különféle tudományos vizsgálatokat végezzen.
Csehország védelmi kiadásai a jövőben az éves bruttó hazai termék (GDP) legalább két százalékát fogják kitenni. A vonatkozó törvényt a képviselőház után május 31-én, a cseh szenátus is jóváhagyta, érvénybe lépéséhez csak az államfő aláírása szükséges.
