2018. 01. 22. hétfő
Artúr, Vince
: 309 Ft   : 252 Ft Benzin: 366 Ft/l   Dízel: 376 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Kurszk - Halál a mélyben

Art of WAR  |  2015. 08. 13., 11:40

Ha egy hajóról azt állítják, hogy elsüllyeszthetetlen, az el fog süllyedni - tudjuk a Titanic történetéből. A Kurszk tengeralattjáróról is ezt mondták, s katasztrófája ugyanezt a furcsa tételt igazolta. Tizenöt évvel ezelőtt, 2000. augusztus 12-én következett be a Barents-tengeren az, amire senki nem számított, és amit senki nem tudott megfelelően kezelni.

A hajó

A Szovjetunió felbomlása után az oroszok újra elkezdték felpörgetni hadiiparukat. A Kurszk atom-tengeralattjáró ennek a fejlesztési láznak köszönheti létrejöttét – és pusztulását. A hajó a maga nemében a legnagyobb és leghatékonyabb orosz fegyvernek számított. Szimbólumnak szánták, a nagyhatalmi újjászületés jelképének, még a nevét is az 1943-as kurszki csatáról kapta, ahol a szovjet páncélosok óriási győzelmet arattak a németek felett. A hajót két évig építették, és 1994 végén már hadrendbe is állították. 154 méteres hosszával és 17 000 tonnájával valóban egy igazi monstrum volt. A dupla hajótörzs kialakítása miatt elsüllyeszthetetlennek kiáltották ki, ám ez a kijelentés (mint arra a világ leghíresebb hajójának 1912-es pusztulása már rámutatott) rossz ómen a tengerészek világában. Fedélzetén 118 ember teljesített szolgálatot. Egészen 2000 augusztusáig. Az orosz haderő Északi Flottája ekkor tartott hadgyakorlatot a Barents-tengeren. A Kurszk három másik tengeralattjáróval vett részt a müveletben, amelynek során egyik feladata az volt, hogy hatástalanított torpedókat lőjön ki egy csatacirkálóra. A feladatot a legénység augusztus 12-én teljesítette, majd nem sokkal később elszabadult a pokol.

A katasztrófa

A kilövés után robbanás rázta meg a hajót. (A legelfogadottabb elmélet szerint egy torpedó hibásodott meg, bár az összeesküvés-elméletek híveit nyilván nem elégíti ki ez a magyarázat.) A detonáció következtében a Kurszk majdnem 110 méteres mélységbe süllyedt, ám ekkor, alig két perccel az első után bekövetkezett a második robbanás. Hogy ez akkora pusztítást végzett, azért főként a torpedókamra nyitva hagyott ajtaja volt a felelős. Az első rekeszben szolgáló hét tengerész azonnal meghalt, a másodikban tartózkodó harminchat katonából egyesek életüket vesztették, mások súlyosan megsebesültek. A füst és a lángok a Kurszk nem megfelelően müködő szellőzőrendszerén át gyakorlatilag mindenhová eljutottak. A tengeralattjáró nem tudott vészemelkedést végrehajtani, a mentők jelzésére szolgáló vészbóját pedig lehetetlen volt a felszínre juttatni. Utóbbinak tragikusan banális oka volt: a bóját egy előző gyakorlaton hatástalanítottak, mivel féltek, hogy magától kioldódik, s ezzel elárulja a Kurszk pozícióját. A második robbanás óriási kárt okozott a hajótestben. Több helyen feltépte a zárófalakat, ahol így elképesztő nyomással és sebességgel ömlött be a víz. Akik az így megrongálódott falak mögötti rekeszekben voltak, azonnal meghaltak. A legnagyobb problémát az atomreaktorok jelentették, amelyek az ötös rekeszben voltak. Ezeket szerencsére sikerült a robbanás után leállítani, ráadásul a falai is kibírták a pusztítást, elkerülve ezzel egy nukleáris katasztrófát, de a legénység tagjain már semmi nem segített.

Halál a mélyben

Mindössze huszonhárom katona maradt életben a 118-ból, miután bekövetkezett a második detonáció. A túlélők a kilences rekeszbe menekültek, nem véletlenül: itt volt egy menekülőjárat. Az első terv szerint egyesével hagyták volna el a hajót, hogy valahogyan a felszínre emelkedjenek, ám végül a több mint száz méteres mélység miatt ezt nem kockáztatták meg, helyette úgy döntöttek, megvárják, amíg egy mentőhajó rácsatlakozik a vésznyílásra. A túlélők hibás döntést hoztak. Magát a keresést a hadgyakorlaton részt vevők csak este kezdték meg, majd – amikor már nemzetközi felháborodást váltott ki a dolog – az orosz vezetés csak négy nappal később engedélyezte, hogy a britek és a norvégok mélymerülésü mentőkompokkal segítsenek az esetleges túlélőkön. Ezek azonban csak nyolc nappal a tragédia bekövetkezte után tudták megvizsgálni a fenéken rekedt hajó mentőnyílását. A búvárok jelentése lesújtó volt: a rekesz víz alatt állt, túlélőket már biztosan nem találnak. 

Hogy mit élhettek át a rekeszben várakozó katonák, azt Kolesznyikov másodkapitány feljegyzéseiből tudhatjuk, aki a gyorsan csökkenő hőmérsékletben és a vészesen fogyó levegőben néhány cetlit írt az utókornak. Utolsó, alig olvasható bejegyzése így szólt: „Sötét van itt az íráshoz, de megpróbálom vakon. Úgy tünik, nincs esélyünk, talán 10-20%. Reméljük, legalább ezt elolvassa valaki. Itt a lista a más rekeszekből idegyült legénységről, akik most itt vannak a kilencesben, és megpróbálnak kijutni. Üdvözlet mindenkinek, nem kell kétségbeesni.”

Egy évvel később

A Kurszk kiemelésére majdnem egy évet kellett várni. Nem volt egyszerü müvelet felhozni a monstrumot a mélyből, de a törzs nagy részét végül sikerült a felszínre juttatni. Ilyen jellegü technikai felszerelése még az oroszoknak sem volt, így holland roncsmentő cégeket bíztak meg a feladattal. A roncsban végül 115 holttestet találtak meg, a legénység három tagját eltüntnek nyilvánították. Az orosz hadvezetést (amely kategorikusan cáfolta, hogy a fedélzeten nukleáris robbanófejek lettek volna) akkor is és azóta is rengeteg kritika éri a gyors cselekvés elmulasztása, és a tragédia kezdeti elbagatellizált kommunikációja miatt. Putyin elnöki rendeletben posztumusz kitüntetésként a Bátorság Érdemjelét adományozta a legénység minden tagjának, a kapitányt pedig az Orosz Föderáció Hőse címmel tüntették ki. Az orosz hadsereg és a családok számára augusztus 12. azóta is a gyász napja.

Galéria: Kurszk - Halál a mélyben

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!
Ha lemaradt volna erről:

Még több friss hír

2018. 01. 11., 16:28
A francia Nexter Systems védelmi vállalat elnöke, Stephane Mayer egy interjúban számolt be ismét arról, hogy 2020 és 2028 között 200 db Leclerc harckocsi és 18 db harckocsi mentőjármű újulhat meg a Scorpion program keretein belül.
2018-01-02 15:40:49
„A pokolban estem el – (Úgy hívták: Passchendaele)”. Siegfried Sassoon angol költő és katona írta ezt a száz éve, 1917 novemberében véget ért harmadik yperni csatáról, amelynek során nem csak a németekkel kellett megküzdeniük a támadó briteknek.
2017-12-29 19:25:23
Tizenöt év csapatszolgálat, hat misszió, sokszor a számára legfontosabb, a család hiányával küszködve. Spanberger Gábor főtörzsőrmester – az MH Altiszti Akadémia fegyvermester szakoktatója – eddigi pályafutása másnak „egy életre” is elég lenne, neki viszont még komoly tervei vannak.
2017-12-21 17:18:26
Az internetes fórumokat, hozzászólásokat böngészve egyértelműen látszik, hogy sokan nem teljesen vannak képben bizonyos alapfogalmakkal és működési elvekkel a légvédelem és a légierők tekintetében. Ennek orvoslására született ez az összefoglaló, továbbá azzal a nem titkolt szándékkal is, hogy későbbi cikkek alapját képezze, de a már megjelent írások mélyebb megértését is elősegíti.
   MÁSOK ÍRTÁK
2018. 01. 19., 09:41
Mini hadsereget készített magának Hurtony Zsolt, aki egykoron maga is hivatásos katona volt.
2018. 01. 18., 10:04
Bár néhányak számára már egy ideje ismert volt, most jelent meg hivatalosan is az amerikai szaksajtóban, hogy a magyar fejlesztésű Gepárd GM6 Lynx (Hiúz) bullpup öntöltő rombolópuska immár az USA polgári fegyverpiacán is kapható.
2018. 01. 17., 12:46
Tankokat és tarackokat indított a szíriai kurd Afrin és Manbidzs tartomány irányába Törökország, ezzel megvalósítva régi fenyegetését.
2018. 01. 12., 10:50
Piranha páncélos csapatszállítókkal erősít a román hadsereg. Mihai Fifor védelmi miniszter közölte, napokon belül véget érhetnek az egyeztetések a General Dynamics céggel, s aláírják a szerződést.

  JETfly Magazin

Újabb típus búcsújáról számolhatunk be, ezúttal Nagy-Britanniából: az AgustaWestland Lynx AH9A változata 2018. január 16-án repült utoljára, ezzel végleg búcsút intettek a 40 év szolgálatot maga mögött tudó Lynx helikopternek.