India és Kína versengése a tengeri hatalomért

A világ ötödik legnagyobb flottájával rendelkező India az utóbbi évtizedben jelentős fejlesztéseket hajtott végre. Többek között orosz gyártmányú Krivak-III fregattokat szereztek be, illetve hamarosan átvehetik az egykori, szintén orosz Baku helikopter-hordozó cirkáló átépítésével létrehozott, MiG-29-esek üzemeltetésére alkalmas repülőgép-hordozójukat. A tengeralattjáró flotta fejlesztése is nagy ütemben zajlik az Oroszországtól bérelt Akula II-es nukleáris meghajtású támadó tengeralattjáró hosszú távú bérletével igen nagy harcértékü, a térségben egyedülálló képességü eszközökre tesznek szert.

Bár az indiai fegyverkezés fő generálója a Pakisztánnal szemben fennálló majd fél évszázados etnikai, politikia és katonai konfliktus, nem szabad elfelejteni, hogy hosszú távon a Pakisztánnál lényegesen erősebb Kína lehet a gátja India nagyhatalmi törekvéseinek. Ennek a felismerését jelzi az is, hogy a most épülő új haditengerészeti támaszpont is az ország keleti, Kínához közel eső részén létesül, és az ebben a térségben állomásozó hadihajók kiszolgálásra lesz hivatott. Az Indiai Haditengerészet ugyanis szinte az összes jelenlegi bázisát a félsziget nyugati, Pakisztán felé eső részén építette ki az elmúlt évtizedekben, így a mostani döntés súlypont áthelyezésként is értelmezhető. A bázis a már napjainkban is jelentős kikötőnek számító Visakhapatnam városától délre helyezkedik majd el.

Az Indiai Haditengerészet Rajput nevü rakétás rombolója

A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg Haditengerészete természetesen szintén regionális tengeri hatalom kíván lenni, így erőteljesen fegyverkezik. A kínaiak saját fejlesztésü, illetve modern orosz haditechnikai eszközök rendszerbe állításával fejlesztik potenciáljukat. Az alkalmazási terület kiterjesztésének jele, hogy az utóbbi időben megszaporodtak a hosszú távú tengeri manőverek gyakorlására szolgáló események.