2024. 04. 18. csütörtök
Andrea, Ilma
: 393 Ft   : 370 Ft Benzin: 625 Ft/l   Dízel: 687 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Nautilus - a tengeralattjáró, ami átírta a történelmet

Nautilus - a tengeralattjáró, ami átírta a történelmet
Art of WAR  |  2018. 10. 10., 11:11
Nautilus - a tengeralattjáró, ami átírta a történelmet

Hatvannégy évvel ezelőtt, 1954. szeptember 30-án vehette át hivatalosan az amerikai haditengerészet a világ első atommeghajtású vízi járművét, a Nautilus tengeralattjárót. Az SSN-571 jelű „fémszivart” néhány hónappal korábban, január 21-én bocsátották vízre. Közel három évtizedes szolgálata alatt számos rekordot állított be és átírta a tengeri hadviselés történelmét is.

A nukleáris meghajtású tengeralattjáró kifejlesztésére utasító memorandumot még 1949-ben írta alá Nimitz flottatengernagy. Ehhez először olyan reaktort kellett megépíteni, melyet tengeralattjáróba is be lehet építeni. A Mark–I. típusú, nyomottvizes kísérleti atomreaktor 10 hónap alatt készült el Idahoban, s több mint 28 millió dollárba került. A Nautilus nevű nukleáris tengeralattjárót 1952 júniusában kezdték építeni a grotoni hajógyárban, két év múlva készült el. A vállalkozás kivitelezője a General Dynamics Electric Boat gyára volt.

A még hagyományos, szivar alakú hajótest hosszúsága 98, szélessége 8,4 méter volt. Vízkiszorítását a vízfelszínen 3530 tonnában, merülésben pedig 4040 tonnában adta meg a tengerészeti típuskönyv. Vízfelszíni sebessége 20, merülésben elérhető sebessége pedig 22 csomó – ami azt jelenti, hogy a jármű egy óra alatt mennyi tengeri mérföldet (1852 métert) képes megtenni. Mindez az Európában használt mértékegységekkel kifejezve azt jelenti, hogy a tengeralattjáró közel 40 kilométer/órás sebességgel volt képes közlekedni a víz alatt. Ráadásul az atommeghajtású tengeralattjárók megjelenése után nem volt ritka a 30 napos, folyamatosan víz alatti járőrszolgálat sem, s erre már a Nautilus is képes volt.

Érdemes megjegyezni, hogy a hagyományos tengeralattjárók – amelyek a vízen dízelmotorokat, a víz alatt pedig villanymotorokat használtak – egyszerre maximum 24 órát voltak képesek a víz alatt haladni, sebességük pedig alig lépte túl a 10 kilométer/órát. Emiatt nagyon könnyen felderíthetők és sebezhetők voltak.

Az első atommeghajtású vízijárművet egy kihalófélben lévő tengeriállat-csoportról, az Indiai-, és a Csendes-óceánban élő, külsővázas lábasfejűek, illetve négykopoltyúsok alosztályának egyik nemzetségéről, a Nautilusról nevezték el, de így hívták Jules Verne híres regényének – Nemo kapitány – különleges képességekkel rendelkező tengeralattjáróját is.

A tengeri szolgálatát 1954-ben megkezdő tengeralattjáró első parancsnoka Wilkinson kapitány volt, aki egy olyan járművet irányíthatott, amelynek orr-részébe hat darab torpedóindító csövet építettek be. Ezekből 533 milliméter átmérőjű torpedókat lehetett kilőni. A Nautilus legénysége összesen 105 katonából állt.

A nukleáris meghajtás jelentősen megnövelte a tengeralattjáró hatótávolságát. Amíg egy hagyományos „búvárhajó” kétütemű dízelmotorja 24 üzemóra alatt akár 60 ezer liter üzemanyagot is elfogyaszthatott, addig az atommeghajtású tengeralattjárók működéséhez minimális mennyiségű – mindössze egy-két gramm – hasadóanyagra volt csak szükség. Mindez lehetővé tette például a Föld többszöri körülhajózását is, üzemanyag-utánpótlás nélkül. Érdemes megjegyezni, hogy közel három évtizedes szolgálata alatt mindössze két alkalommal „töltötték fel” a Nautilus atomreaktorát dúsított urán 235-tel.

A vadász-tengeralattjárónak minősített Nautilus nevéhez számos rekord fűződött. Például elsőként haladt át az északi sarki jégpáncél alatt 1958 július-augusztusában. Útja a Csendes-óceánról az Atlanti-óceánra vezetett és 1958. augusztus 3-án érintette az Északi-sarkot. A hajót 1972 és 1974 között átépítették, a korszerűsítés után kiképző atom-tengeralattjáró lett, egészen 1983-ig, amikor kivonták a szolgálatból és átadták az annapolisi tengerészeti akadémia múzeumának. Innen került a Connecticut állambeli Grotonba, az Amerikai Egyesült Államok Tengeralattjáró Múzeumba.

A Nautilus után több nukleáris-meghajtású tengeralattjáró is épült az Amerikai Egyesült Államokban. Más nemzetek viszont csak évekkel később voltak képesek ilyen típusú hajókat a vízre bocsátani. A Szovjetunió 1958–1959-ben építette meg első nukleáris meghajtású tengeralattjáróját, Nagy-Britanniában 1963-ban, Franciaországban 1969-ben, a Kínai Népköztársaságban pedig 1971-ben állították szolgálatba az első atomhajtóműves tengeralattjárókat.

Forrás: honvedelem.hu

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 18., 13:56
Az Oroszország és Ukrajna közötti háborúban mindkét fél, de elsősorban az ukránok több ízben bevettettek különböző típusú és méretű (pl. Sea Baby, Magura, stb.), robbanóanyaggal megrakott drónhajókat, hogy ezekkel mérjenek csapást az ellenfél tengeri és kikötői célpontjaira.
2024. 03. 11., 11:50
Az MH Klapka György 1. Páncélosdandár katonái többhetes elméleti és gyakorlati képzés keretében sajátították el a Spike LR2 típusú páncéltörő rakéta használatát és karbantartását, a tatai laktanyában, illetve a Magyar Honvédség Központi Gyakorlóterén, a Bakonyban.
2024. 03. 18., 15:07
2024-ben az EUFOR parancsnoki teendőit ellátó nemzet, így magyar csoport biztosítja a misszió MEDEVAC (Medical Evacuation), azaz egészségügyi kiürítési képességét. Beszélgetés a misszióra való felkészülés részleteiről és a külföldi szolgálat körülményeiről Dajka Attila alezredessel, az EUFOR Helikopter Alegység parancsnokával és dr. Forgács Levente hadnaggyal, az alegység egyik orvosával.
2024-04-04 12:53:29
„Európa legmodernebb tüzérségi lövedékeket gyártó fegyvergyártóműve épül Várpalota keleti városrészén – húzta alá prof. dr. Palkovics László, az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. vezérigazgatója a Várpalotai Védelmiipari Komplexum 155 milliméteres tüzérségi lőszereket gyártó épületének alapkőletételén, április 3-án, szerdán.
2024-03-25 13:49:47
„Az ejtőernyős állomány képességének fenntartása kihívás, felkészítésük nehéz, ám az alkalmazásuk pillanatában rendkívül fontos, nélkülözhetetlen szerepet kapnak” – nyitotta meg kötetlen hangnemben a 2024-es ejtőernyős napot Sánta Gábor dandártábornok, az MH vitéz Bertalan Árpád 1. Különleges Műveleti Dandár parancsnoka.
2024-03-07 11:04:37
Semmi, mert egy hasonló méretű, ARV vontatókocsi siet segítségére, hogy biztonságos helyre szállítsa. A pótolhatatlan eszköz kezelését öthetes kiképzés alatt sajátították el a hódmezővásárhelyi és tatai honvédek, tudásukról pedig a március első hetében rendezett táborfalvai vizsganapokon adtak számot.
   MÁSOK ÍRTÁK
2024. 04. 17., 13:42
Fodor László számtalan alkalommal és szerepkörben bizonyította, hogy a hazai lövészet központi alakja, hiszen többek között lövészetvezető, bíró, edző, fegyvermester és szerszámkészítő. Nem mellesleg, közelgő nyugdíjba vonulása előtt több, mint négy évtizeden át vezette a szentendrei laktanya lőterét.
2024. 04. 16., 12:25
Ma már alig emlékszik valaki Tankó Béla grafikusművészre, aki az ötvenes évektől kezdődően a nyolcvanas évek elejéig alkotott.
2024. 04. 16., 10:37
Tizennyolc nemzet hallgatóinak részvételével kezdődött a 44. Nemzetközi Katonai Megfigyelő Tanfolyam április 8-án, az MH Béketámogató Kiképző Központban.
2024. 04. 15., 13:26
Harckocsi vezetési gyakorlatot tartott az MH Klapka György 1. Páncélosdandár Szomódon, április 9-én. A tatai katonák a „harcmezők királyával”, a Leopard 2A4HU típusú harckocsival manővereztek a változatos terepen.

  JETfly Magazin

Mint ahogy arról már közösségi oldalunkon is beszámoltunk, 2024. április 8-18. között rendezik meg a Görög Légierő Andravida légibázisán az INIOCHOS 2024 nemzetközi hadgyakorlatot. Olvasóinknak most az első spotter napról mutatunk fotókat!