2015 óta áll szolgálatban a Projekt 22010 osztály első, Jantar nevű egysége, amely hivatalosan kutatóhajó (de eufemisztikusan nevezik különleges célú hajónak is) és festése is ennek megfelelő, de valójában katonai célra épült.
60 fős személyzetével együtt névlegesen a Vízalatti Kutatások Főigazgatóságának (GUGI) fennhatósága alá tartozik, amely a speciális - többnyire titkos - tengeralatti műveleteket koordinálja. Állandó kikötője az Északi Flotta egyik legfontosabb támaszpontja, Szeverodvinszk, innen indul küldetéseire.
A Jantar meghajtása korszerű, kombinált, dízel – elektromos rendszerű, így két 3400 kW – os elektromotorból, két 1600 és két 1080 kW - os dízelgenerátorból áll, amelyek együttesen működtetik a két oldalsó, a manőverezést megkönnyítő orrpropellert és a két hátsó, elfordítható, azipod hajócsavart. Legnagyobb sebessége 15 csomó, vagyis kb. 28 kilométer/óra, hatótávolsága eléri a 8 000 tengeri mérföldet.
A hajónak nincs fegyverzete, viszont az orrfedélzeten helikopter leszállóval és a fedélzeti felépítményben hatalmas méretű hangárral rendelkezik, amelyben sokféle különleges felszerelést, így távirányítású ROV robotjárműveket és törpe tengeralattjárókat hordoz, illetve hordozhat az adott küldetésnek megfelelően. A legfontosabb eszközök a még a nyolcvanas években kifejlesztett, háromszemélyes, Projekt 16810 Rus, valamint az újabb, Projekt 16811 Konzul elnevezésű, manipulátorkarokkal ellátott törpe tengeralattjárók, amelyek akár 6000 méteres mélységbe is képesek lemerülni és ott tevékenykedni. A Jantar valóban végezhet oceanográfiai kutatásokat is, de valódi feladata az elektronikus hírszerzés és a tengeralatti távközlési kábelek adatforgalmának megfigyelése és „megcsapolása”. Az általa hordozott tengeralattjárók és ROV – k bevetésével, a kábelek esetleges átvágása, de a mélytengeri észlelőberendezések, szenzorok telepítése, ellenőrzése, javítása is lehetséges, ugyanakkor használhatják nagy mélységben fekvő roncsok felkutatására, kiemelésére is, ezért a tatfedélzetre erős teherdaruk is kerültek.
A Jantar a polgárháború kirobbanása óta többször megfordult Szíriai vizeken és huzamosabb időt töltött ott, vélhetőleg elektronikai hírszerzést folytatva.
Még 2016 szeptemberében kezdték el építeni a második Projekt 22010 típusú egységet, ugyancsak elődje szülőhelyén, a kalinyingrádi Jantar Hajógyárban. Az Almaz nevű testvérhajót valószínűleg 2018 decemberében bocsátották vízre és ha építése az eredeti tervek szerint halad, várhatóan 2019 második felében állhat majd szolgálatba.
Forrás: http://www.hisutton.com/
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
