A közelmúltban két példáját is láthattuk, hogy a cyberhadviselés milyen \"fegyverekkel\" is rendelkezik, és ezek mire képesek. Kirgizisztánban az ország összes (kb. 400 000) internethasználója számára egy DDOS támadással (Distributed Denial of Service) pár óra hosszáig elérhetetlenné tették a netet. A támadás az ország határain túlról érkezett, amelyet állítólag a kirgiz titkosszolgálat szervezett meg, hogy ezzel is megnehezítse a helyi ellenzék kommunikációját, amely a választások megismétléséért küzd.
A kirgiz támadás azonban eltörpül orosz cyberbünözők tette mellett. Nekik köszönhető ugyanis, hogy az elmúlt hetekben jelentősen megnőtt az interneten a spamek száma (főleg azoké, amelyek alacsony árfolyamú részvények vásárlására ösztökélnek). Ezt az áradatot olyan botokból álló hálózat indította el, amelynek szoftvere titokban megközelítőleg 73 000 számítógépre települt fel. A bünözőknek így lehetőségük nyílt arra, hogy a megfertőzött gépeket spamek elküldésére vagy DOS támadások végrehajtására használják. A szóban forgó hálózat 166 ország PC-jét fertőzte meg, ám a fertőzött számítógépek fele az USA-ban található. Általában azokat a gépeket "szeretik", amelyek gyors internetkapcsolattal rendelkeznek. Napjainkban is folyik az a háború a különböző bünözői csoportok között, amelynek tétje ezen gépek fölötti ellenőrzés megszerzése.
Ebben a harcban alkalmazott eljárások nagyban hasonlítanak ahhoz, amelyeket katonai szervezetek is használnának, amennyiben háborús időszakban szükség lenne egy bot alapú hálózat bevetésére. Az orosz hatóságok – felismervén a fenyegetés valódi méretét – jelentősen szigorították a vonatkozó szabályozásokat, ám nem kizárt, hogy egyes cyberbünözők "átkerülnek" állami szolgálatba.
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |