Oroszország fenyegetőnek érzi az amerikai rakétaelhárító védőpajzs kelet-európai telepítését

Az amerikai külügyminisztérium január 21-én bejelentette, hogy mindkét európai ország megállapodott Washingtonnal, hogy részletes egyeztetést kezdenek a rakétaelhárító védelmi rendszer befogadásáról.

„Elemzéseink rámutattak arra, hogy az USA terveinek megfelelően esetlegesen a Cseh Köztársaság területére telepített rádiólokációs állomás, valamint a Lengyelországba telepített rakétaelhárító berendezések valós veszélyt jelentenének Oroszország számára” – idézte az orosz hírügynökség Vlagyimir Popovkin altábornagy kijelentését.

Daniel Fried amerikai külügyi államtitkár-helyettes a lengyel Rzeczpospolita napilapnak adott interjújában azonban kijelentette, hogy Moszkvának nincs mitől félnie. „Meggyőződésünk, hogy az említett két kelet-európai országban kiépítendő rakétaelhárító infrastruktúra jelentősen megnövelné egy egyesült Európa védelmét – mondta Fried. – Szeretném hangsúlyozni, hogy a rakétaelhárító rendszer nem Oroszország ellen irányul.”

Az Amerikai Egyesült Államok hozzávetőlegesen 10 milliárd dollárt fordít évente a rakétavédelmi kezdeményezés (Missile Defence Initiative = MDI) fejlesztésére, amely összekapcsolná a nagy hatótávolságú radarokat és ballisztikus rakétákat, hogy hatékonyan azonosítsák és megsemmisítsék a nukleáris, biológiai és kémiai töltettel szerelt ellenséges rakétákat. Fried elmondta, hogy Washington a múlt hét során speciális ajánlatot tett Varsónak és Prágának, hogy elkezdjék a részletes tárgyalásokat, amelyek, mint említette, hónapokig is eltarthatnak a védelmi rendszer egy részének befogadásáról. A javaslat alapján Lengyelország lenne a föld alatti rakétasilók bázisa, és a Cseh Köztársaság adna helyet a radarrendszernek.

Ez lenne az amerikai rakétavédelmi pajzs Egyesült Államokon kívül telepített legnagyobb része. Amerikai hivatalnokok szerint a rendszer megvédené az USA-t és szövetségeseit egy esetlegesen Észak-Korea, Irán vagy más „ellenséges rezsim” által kilőtt rakétától.

Popovkin azonban kételkedését fejezte ki, hogy valóban ez lenne a telepítendő védelmi pajzs célja. „Nagyon vitatható, hogy az amerikai nemzeti rakétavédelmi rendszer Kelet-Európába telepített egységei esetleges iráni rakéták elleni célokat szolgálnának, mint ahogy azt állítják” – mondta.

Oroszország több ízben tiltakozott a projekt ellen, és figyelmeztette Varsót, hogy be nem látható lépéseket tehetnek, ha a bázis Lengyelországban mint az egykori Szovjetunió csatlósánál felépül, amely az 1989-es rendszerváltást követően szoros amerikai szövetségessé vált.

A múlt évben Szergej Ivanov védelmi miniszter támadta a rakétavédelmi pajzsot, megpróbálva ezzel megváltoztatni a stratégiai egyensúlyt Oroszország és a Nyugat között. Arra a kérdésre, hogy Washington felgyorsítja-e a rakétavédelmi rendszerrel kapcsolatos tárgyalásokat, tekintettel a nukleáris fenyegetettségek elszaporodására, Fried így válaszolt: „Nem hiszem, hogy elsietve kellene cselekednünk. A lengyel vonatkozásokat, a bázis felépítésének feltételeit és az együttmüködésünk alapfeltételeit körültekintően meg kell vitatni.”

A lengyel parlamentnek el kellene fogadnia a rakéták telepítésére vonatkozó döntést a nyilvánosság egy részének kétkedése közepette.

Radoslaw Sikorski védelmi miniszter január 21-én a lengyel köztévében azt nyilatkozta, hogy Lengyelország védelmének biztosítása lenne a kormány döntésének legfontosabb tényezője.