Az USA légiereje a közelmúltban hajtott végre kísérletet négy JASSM (Joint Air-to-Surface Standoff Missile), fejlesztés alatt álló cirkálórakétájával. A kísérletben megjelölt eredményeket egyik rakéta sem tudta teljesíteni. Az ilyen méretű kudarc az egész projekt végét jelentheti, ami ráadásul egyre több pénzt is emészt fel. Ezzel az AGM-158 JASSM könnyen elődje, az AGM-137 TASSM sorsára juthat, amelynek fejlesztését pénzügyi és műszaki okok miatt állították le.
A JASSM alkotná a GPS vezérelte precíziós fegyverek harmadik családját. Az első a JDAM kit, amellyel 500 (227 kg), 1000 (454 kg) és 2000 (907 kg) fontos hagyományos bombákat szerelnek fel. A kit 26 000 dollárba kerül. A második családba a JSOW-k tartoznak, amelyek tulajdonképpen meghajtás nélküli szárnyas bombák. Darabáruk eléri a 460 000 dollárt. A JASSM hatótáva összehasonlíthatatlanul fölülmúlná a másik két családba tartozó bombákét a maga 400, illetve 900 kilométeres hatótávolságával. Az előbbi a tervek szerint félmillió dollárba kerülne, míg az utóbbi, a JASSM ER 930 000 dollárba. Természetesen a 250 fontos (113 kg) SDB-ről sem feledkezünk meg. Ez annyiban különbözik az első családba tartozó bombáktól, hogy penetrációs képességgel is rendelkezik. Darabára eléri a 75 000 dollárt.

JASSM röviddel indítás előtt
Az AGM-158 tömege meghaladja az egy tonnát, aminek majdnem a fele, 454 kg a harci rész. A tervek szerint az AGM-158-at elsősorban olyan célok ellen vetnék be, amelyek mélyen a frontvonal mögött találhatóak, illetve légvédelmi állások megsemmisítésére is alkalmas. Az USA légiereje és haditengerészete 5000-et meghaladó JASSM-et szeretett volna vásárolni, ám a projektnek mind a törvényhozásban, mind a katonai vezetésben voltak ellenzői. A fő érv a rakéta költséges volta, hiszen tízszer annyiba kerül, mint az azonos harci résszel rendelkező JDAM bomba. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az erős légvédelemmel körülvett területen fekvő célpontokat a JASSM nélkül a légierő valószínüleg csak érzékeny veszteségek árán tudná megsemmisíteni.A légierő már 2004-ben szerette volna sorozatban gyártani az AGM-158-at, ám ez idáig csupán néhány darabot gyárottak csak elsősorban a kísérletek kudarcai miatt. A közelmúltban végrehajtott kísérletek előtt 2008-ra kellett volna a csapatokhoz kerülnie a rakétának.

A titkos favorit – SLAM ER (CGI)
Így könnyen előfordulhat, hogy a haditengerészet által, még közvetlenül az első Öböl-háború előtt kapkodva kifejlesztett, a hajók elleni Harpoon rakétán alapuló SLAM utódja, a SLAM ER veheti át az AGM-158 feladatát. A SLAM ER már csak alapjaiban hasonlít a Harpoonra. A JASSM képességeiben szinte minden tekintetben felülmúlja, pontosabban felülmúlná a SLAM ER-t, ám a talán legfontosabb kritériumban, a megbízhatóságban a haditengerészet rakétája verhetetlen.