Irán tíz mobil orosz légvédelmi rendszert vásárolt Szíriától, amelyek egyben földi célok pusztítására is alkalmasak. A kis hatótávolságú rendszeren két 30 mm gépágyú és 2 x 6 elrendezésben rakéták is találhatóak, s a rakéták is alkalmazhatóak földi célpontok ellen. Valójában a Tunguska néven ismert rendszer exportváltozatáról, a Pantszür S1-ről van szó. A Tunguska tornyát egy közönséges nyolctengelyes Urál tehergépjárműre szerelték, jelentősen csökkentve ezzel a beszerzés költségeit.
Számokban kifejezve ez 12 millió dollárt jelent darabonként szemben a Tunguska M1 rendszer 17 milliójával. A különböző Tunguska változatokból eddig 300-nál is több darabot gyártottak.A fegyverrendszerben azonban nincs különbség: a rakéták (9M311) légi célok ellen tíz kilométer sugarú, míg földi célok ellen hat kilométer sugarú körön belül vethetőek be. A rakéták ideális esetben akár 8000 méteres magasságig is elérnek. A rakéta harci részét közelségi gyújtó hozza müködésbe. Ehhez a rakétának a célhoz képest öt méteren belülre kell érni, amikor is a harci rész szétszóródó repeszei megsemmisítik vagy harcképtelenné teszik a célt. A gépágyú légi célok ellen 3000 méterig, földi célok ellen pedig 4000 méteres távolságig is hatásosan alkalmazható. A célok felderítése radar segítségével történik, amely célokat 18 km-en belül derít fel, míg tüzvezető üzemmódra 13 km-en belül vált.
Pantszür S1 – gyilkos légvédelmi rendszer egyszerü „platformon”
Ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy harci gépek ritkán kerülnek az ilyen típusú légvédelmi eszközök hatósugarába, ám ez Iránnak teljességgel megfelel. Csakúgy, mint a nemrég beszerzett Tor M1 rendszerrel, a Pantszür S1-gyel is a nukleáris üzemek légvédelmét kívánják ellátni. Cirkálórakéták pedig igenis kénytelenek lesznek berepülni a Tor és Pantszür légvédelmi rendszerek hálóján ahhoz, hogy eltalálják céljukat.
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |