Új szemeket kap a koros járőrgép

Hasonló fázisvezérelt radarok találhatóak néhány modern vadászrepülőgépen és a Global Hawk robotrepülőgépen. Az ok, amiért az ugyancsak öregnek számító s néhány éven belül kivonandó P-3-asokat is felszerelik ilyen radarokkal (amelyekből az eddig legfejlettebb JSTARS gépekbe szereltek, s amelyek bizonyos körülmények között akár ember méretü tárgyakat is képesek észlelni), az iraki és afganisztáni küldetésekben keresendő. A P-3-at is – annak ellenére, hogy elsősorban a haditengerészet alkalmazza őket – egyre többször alkalmazták szárazföldi tevékenység támogatására. Természetesen valahogy a politikusokat is meg kellett győzni arról, hogy miért költenek dollártízmilliókat egy olyan gép fejlesztésére, amelyből az összes legkésőbb a következő évtized közepére már csak múzeumi tárgy lesz. A haditengerészet úgy érvelt, hogy az ilyen radarral rendelkező repülőgépek képesek lesznek olyan amerikai, hajó elleni rakétákat céladatokkal ellátni, amelyeket az indítóplatform úgy bocsátott útjára, hogy a horizont görbülete miatt célját nem látta.

Öreg repülő nem vén repülő – P-3 legjobb formában

Létezik továbbá a fázisvezérelt radaroknak egy további alkalmazási lehetőségük: ezek ugyanis képesek egy adott pontba rendkívüli energiát összpontosítani, amelyek az éppen ott tartózkodó eszköz elektronikai rendszereit összezavarhatják, vagy akár kárt is okozhatnak bennük. Így az AESA radarral felszerelt P-3 Orionok és váltótípusuk, a P-8 Poszeidon aktív védelmi feladatokat is elláthat. A technológia azonban egyelőre nem teljesen kiforrott, így sci-fibe illő jelenetekről néhány évig még le kell mondanunk.