Kínának sokat kell még dolgoznia ahhoz, hogy valóban modern hadsereget tudhasson magáénak (bár a modernizáció rohamos léptekkel elindult, a kínai hadsereg továbbra is tömeghadsereg, s egészét tekintve elavult fegyverekkel rendelkezik). A fejlesztések legújabb területe a robotrepülőgépek (UAV). A kínai mérnökök, csakúgy, mint a J-10 vadász esetében, itt is Izraeltől kaptak segítséget addig, amíg az USA utasítására Izraelnek vissza nem kellett lépnie az együttműködéstől.
Az együttmüködés első terméke az ASN-105 robotrepülőgép, amelyet URAV-nek sorolnak be, ahol az R a felderítést jelenti. Az ASN-105 ugyancsak kezdetleges próbálkozásnak tünik, hiszen a 110 kg tömegü jármü, amely max. 30 kg hasznos teher hordozására képes, mindössze két órát képes a levegőben tölteni, ami rendkívül kevés. A távirányítás hatótávolsága is csupán 100 km, ami szintén nem nevezhető kielégítőnek.A valamivel fejlettebb technológiát képviselő ASN-206 méretében is nagyobb. Ennek köszönhetően 50 kg hasznos terhet hordozhat, illetve 4-8 óráig maradhat a levegőben. Ez a típus rendelkezik valós idejü adatkapcsolattal, így a video- és/vagy infravörös kamerák képe azonnal kiértékelhető. A gépre lézeres távolságmérő és célmegjelölő is szerelhető. A hatótáv azonban itt is mindössze 150 km. Mind az ASN-105, mind pedig az ASN-206 az előző évtized technológiai színvonalát képviseli. A következő generációs robotrepülőgépek megjelenését egyrészt az Izraellel való együttmüködés lehetőségének megszünése, továbbá az ezen a területen valószínüleg eredményes amerikai kémelhárítás okozhatja.
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |