Az Angol Királyi Haditengerészet legöregebb veteránja, Henry Allingham június 6-án, Portsmouthban ünnepelte 111. születésnapját! Éppen ezért a nem mindennapi alkalomra stílusosan a HMS Victory nevű hadihajó fedélzetén külön programmal és ebéddel kedveskedtek az egykori pilótának. A jó hangulatról a Királyi Tengerészgyalogság zenekara gondoskodott, míg a levegőben egy oldtimer Sea Fury vadászgép, majd pedig négy darab Tornado – a RAF állományából – végzett tisztelgő áthúzásokat. Henry Allingham szemmel láthatóan nagyon élvezte a tiszteletére rendezett műsort.
Henry Allingham katonai pályafutását az I. világháborúban kezdte az Angol Királyi Haditengerészet Légi Szolgálatánál (Royal Naval Air Service – RNAS). 1916-ban – természetesen a levegőből – részt vett a híres jütlandi tengeri csatában. 1918-ban az egyik alapító tagja volt a Royal Air Force-nak (RAF), amely az RNAS és a Royal Flying Corps (Angol Királyi Repülőalakulatok – RFC) összeolvadásából született meg mint önálló fegyvernem.2007. június 6-án, szerdán volt 111 éves Henry Allingham. A születésnapra ezért a haditengerészet egy kis „müsorral” kedveskedett az öreg katonának. Portsmouthban, a HMS Victory zászlóshajó fedélzetén Adrian Johns altengernagy, az ottani tengerészeti erők parancsnoka fogadta ebédre Henryt és családtagjait, akik közül néhányan az USA-ból érkeztek. A veteránokat Derek Twigg miniszter, a légierőt pedig Peter Dye helyettes marsall képviselte. A talpalávalót a tengerészgyalogság zenekara szolgáltatta, míg a levegőben a történelmi repülőgépek közül egy Sea Fury vadászgép jelenítette meg a múltat. Ezután négy sugárhajtású Tornado vadászgép végzett tisztelgő repülést, melyek stílusosan – Henry életkorához igazodva – a 111. század állományából származtak. A felemelő látvány természetesen nagy hatást gyakorolt az egykori pilótára.A kikötőben ezenkívül véletlenül egy iskoláscsoporttal is összefutott az ünneplő veterán, s a kedvező alkalmat kihasználva kedélyesen elbeszélgetett a gyerekekkel. Az érdeklődő hallgatóság ekkor ismerhette meg az „öregúr” élettörténetét és jövetele célját, akik ezt meghallva ösztönösen boldog születésnapot kívántak neki. E hirtelen kedvesség láthatóan meglepte Henryt, aki ezen kívül még az ebédet is nagyon élvezte. Végül a meghatottság érzésével egyszerüen csak annyit mondott: „Sohasem felejtem el azt a sok jót, amit itt kaptam.”
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |