Az USA légiereje sikeresen próbálta ki a JSTARS (Egyesített Rádiólokációs Felderítő- és Csapásrávezető Rendszer) repülőgép rendszereinek legújabb szoftverfrissítését. Ennek köszönhetően az E-8-asok képesek arra, hogy nemcsak hajókat, hanem kisebb, akár motorcsónak méretű vízfelszíni járműveket is észleljenek. A kihívást az jelentette, hogy a tenger mozgását – értsd a hullámokat – meg kellett különböztetni a hajóktól. Eddig ugyanis ez a rendszer tenger fölött szinte mindenütt célt jelzett.
A JSTARS fedélzetén található radar két üzemmódban dolgozik: széles felbontásban egy 20 x 25 kilométeres területet képes letapogatni, azonban egy 4 x 5 kilométeres négyszöget nagyobb intenzitással is meg tud figyelni. A radar mérete miatt a hatótávolsága a 250 km-t is elérheti, s egyszerre akár hatszáz tárgy egyidejü követésére is alkalmas. A radar tehát hajókon és csónakokon kívül bármilyen szárazföldi jármü méretü célt képes észlelni, ha mozgásban van. Korlátozottan képes alacsonyan repülő helikopterek és lassan repülő merev szárnyú gépek észlelésére is. Statikus célokkal azonban nem tud mit kezdeni, ezért az E-8-ason található egy szintetizált résradar (Synthetic Aperture Radar), amely kiválóan alkalmazható statikus célok felderítésére (cserébe nem tud mit kezdeni mozgókkal). Az eddig épített tizenhét JSTARS gépből tulajdonképpen egy hadszíntér fölött három gép képes folyamatos, 24 órás szolgálatot ellátni 12 órás „müszakokat” repülve. A leszállásra elsősorban a hajózók miatt van szükség, így ez esetben is az ember a leggyengébb láncszem. Éppen ezért a Global Hawk robotrepülőgépekbe egy lényegesen kisebb teljesítményü, ám hasonló feladatot ellátó radart szerelnek. A robotrepülőgép ezen változatát az USA haditengerészete használná, s velük tartaná szemmel a partvonalat.
Délutáni csúcsforgalom a JSTARS rendszer „interpretációjában”