Immár több mint valószínű, hogy Kína az Ukrajnától vásárolt Varjag repülőgép-hordozó segítségével fogja megtanulni, hogyan is kell ilyen hajókat építeni és üzemeltetni. Ugyan hivatalosan semmi nem jelent meg azzal kapcsolatban, hogy Kína igényt tartana olyan berendezésekre, amelyek szükségesek egy ilyen hajó üzemeltetéséhez, ugyanakkor nyíltan beszélnek a kínai hordozóprogram szükségességéről. A hajón eddig is végeztek kisebb munkálatokat, ám ezek az utóbbi időben felgyorsulni látszanak.
A Varjag az egyetlen, szolgálatban lévő orosz repülőgép-hordozó, a Kuznyecov testvérhajója. Az eredeti tervek szerint az akkor még szovjet haditengerészet egy 90 000 tonnás hajót szeretett volna nukleáris meghajtással és gőzkatapultokkal, ám a szovjet pénzügyi helyzet akkorra már nem tette lehetővé egy ilyen osztály megépítését. A Varjagot egy kínai társaság (könnyen elképzelhető, hogy egy fedőcég) még 1998-ban vásárolta meg Ukrajnától azzal a céllal, hogy szórakoztatóközpontot hozzon létre rajta. Ukrajna minden berendezést, beleértve a meghajtást is, kiszerelt a hajóból, s úgy adta át. Ezután három évnek kellett eltelnie, mire Törökország átengedte a magatehetetlen hajót a Boszporuszon (bár a késleltetéssel nyilván elsősorban nem a saját érdekeit védte).
A Varjag Dajlan kikötőjében – senkit sem engednek a közelébe
A Varjag 2002 óta Dajlan kikötőjében pihen, s bár szigorúan őrzik, a hajóra rá lehet látni. Ami elsőként feltünik, hogy a hajó a kínai haditengerészet tipikus szürke festését kapta, illetve a hajó felépítményét nemrég felállványozták, továbbá a fedélzeten is lázas munka folyik. A felgyorsult munkavégzés arra enged következtetni, hogy a kínaiak megvásárolhatták a velük szoros kapcsolatot ápoló orosz hadihajógyáraktól a szükséges dokumentációkat. Ezek meglétét szintén alátámasztják egyes politikusok nyilatkozatai arról, hogy Kína haditengerészete három éven belül rendelkezni fog repülőgép-hordozóval (ami értelemszerüen csak a Varjag lehet).Még ha Kína rendelkezne is három éven belül hordozóval, úgy egyelőre nincs repülőgépe, amit arról üzemeltethetne. Érdekes módon négy típus is szóba jöhet: a Szu-27 haditengerészeti változata, a Szu-33, illetve a továbbfejlesztett Szu-27KUB, a MiG-29K, illetve bármilyen meglepő, a saját J-10. Favoritnak egyelőre a Szu-33 tünhet, bár Kína igyekszik szert tenni az AL-31FP tolóerő-vektoros hajtómüvekre, amelyek megteremthetik a J-10 haditengerészeti változatának fel- és leszálláshoz szükséges feltételeit.
