A rács is lehet páncél, ráadásul könnyű

A megoldás első hallásra rendkívül egyszerünek tünik. Az eddig megszokott acél helyett alumíniumot alkalmaztak. A feladatban a kihívást a megfelelő ötvözet megtalálása jelentette. A végeredmény pedig kimondottan jóra sikerült: az alumíniumötvözetből készült páncél ugyanolyan megbízhatóan teljesít, mint acélból készült társa, ugyanakkor lényegesen könnyebb. Az Irakban használt Strykereken lévő rácsos páncélt alapul véve kereken egy tonnát sikerült a páncél súlyából lefaragni. Ezzel egyrészt valamennyi üzemanyagot lehet megtakarítani, másrészt a Stryker menettulajdonságai sem változnak meg annyira. Bár az alumíniumötvözet nyilván drágább valamivel, még mindig feleannyiba kerül, mint a reaktív páncélzat. A rácsos páncél müködési elve igen egyszerü, leginkább a kikötők védelmére használt, torpedó elleni hálókhoz hasonlítható. A páncéltörő rakéta a rácsos páncélzaton áthatolva, ám még jóval a jármü elsődleges páncélzata előtt lép müködésbe, így a jármüben kár alig keletkezik. Természetesen vannak olyan robbanófejjel ellátott rakéták, amelyek képesek arra, hogy az ilyen páncélzatot ne vegyék figyelembe, ám jellemzően Irakban és Afganisztánban nem ezeket használják.