Az AGM-88 HARM (High-speed Anti-Radiation Missile) „radargyilkos” rakéta, úgy tűnik, lassan képes lesz felülmúlni az 1980-as években kifejlesztett, 1990-ben rendszerbe állított angol párjának, az ALARM-nak (Air Launched Anti-Radiation Missile) a képességeit. Az AGM-88 legújabb verziója, az AGM-88E AARGM (Advanced Anti-Radiation Guided Missile) sok szempontból jelentős előrelépést képvisel a légvédelmi rendszerek elleni hadviselés terén. A HARM új verziójából eddig összesen 2000 darabot rendeltek, ám könnyen elképzelhető, hogy ez a szám akár megduplázódik.
A HARM legnagyobb hibája, hogy szüksége van a légvédelmi rendszer radarjainak sugárzására, azaz ha a légvédelmi rendszer radarjait lekapcsolják, akkor a HARM nem „látja” tovább a célját. Az angol ALARM ezt a problémát úgy oldotta meg, hogy ilyen esetekben a lehető legmagasabbra, általában 13 km-re emelkedett, ott ernyőt nyitott, s várt, amíg a radar újra müködésbe lép. Ekkor már sokkal közelebb van a céljához, s valószínüleg találni is fog.Ismert, hogy 1999-ben a csonka Jugoszlávia hadseregének magyar származású ezredese, Dani Zoltán, aki a 250. légvédelmi ezred 3. ütegét vezette, amely elavult S-125M Neva (SA-3 Goa) légvédelmi rendszerrel rendelkezett, lőtt le a koszovói NATO-hadmüveletek alatt egy F-16 vadászbombázót és egy F-117 lopakodógépet. A 3. üteg az egész hadjárat alatt se emberi, se anyagi veszteséget nem szenvedett. Az egyik ok, amiért nem sikerült HARM-okkal kilőni az üteg P-18 radarját, az alkalmazott taktikának köszönhető, kisebb részben pedig annak, hogy a HARM-ok nem voltak képesek észlelni azt a hullámtartományt, amelyben a radar dolgozott. Az AARGM-nek pont az a feladata, hogy az ilyen eljárások alkalmazását ellehetetlenítse. Az AGM-88E immár nemcsak passzív fejjel rendelkezik, hanem milliméteres tartományban dolgozó radart is kapott az orrába, amely röviddel a becsapódás előtt kapcsol be. Természetesen GPS-szel és inerciális navigációs rendszerrel is rendelkezik. A rakétát kikapcsolt légvédelmi állások felé is ki lehet lőni – amennyiben a körülbelüli helyük ismert –, s ilyenkor a rakéta saját radarja segítségével találja meg a célokat. Az AARGM nullszériás gyártása jövőre indul, s feltehetőleg 2009-ben áll szolgálatba. A rakétát biztosan integrálják az F/A-18 C/D/E/F, illetve az EA-18G, az F-16 és a Tornado IDS/ECR arzenáljába, s valószínüleg más típusokon is meg fog jelenni.
