Az orosz légierő az orosz elnök látogatásának alkalmával átvette a tavaly decemberben üzemi próbáit megkezdő új radarállomását. A Szentpétervártól északra lévő Lechtusziban elhelyezkedő állomás egy hét éve húzódó problémát zár le, ugyanis 1998-ban bezárták a Lettországban lévő bázist, így jóformán nyugatról „lyukas” volt az orosz égbolt. A bázis mindössze 18 hónap alatt készült el, ami figyelemre méltó, hiszen ilyen rendszerek telepítése akár egy évtizedet is igénybe vehet. Ez nemcsak a kedvező anyagi feltételeknek köszönhető, hanem a Voronyezs radar moduláris felépítésének is.
Természetesen nehéz a radar átvételét nem a közelmúlt politikai fejleményeinek tükrében értelmezni. Tény, hogy a rendszer képes interkontinentális, illetve azok leküzdésére kilőtt rakéták követésére is, ám elsősorban az országtól nyugatra lévő, gyakorlatilag egész Európa légterének megfigyelésére szolgál.Az új radarállomás természetesen minden tekintetben felülmúlja az 1998-ban Szkrundában (Lettország) bezárt állomás teljesítményét. Egyrészt messzebbre „lát” úgy, hogy lényegesen kisebb az energiaigénye. Ennek köszönhetően a környezet elektromágneses terhelése is messze a felső határérték alatt marad. A magas fokú automatizáltságnak köszönhetően kb. 40 százalékkal kisebb személyzettel üzemeltethető, így lényegesen gazdaságosabb a fenntartása, még ha a felépítése költséges is volt.Az elmúlt években Oroszország távol-keleti vidékein összesen kilenc Lira-T radart épített, így jóformán már csak a délnyugati területek ellenőrzését kell megnyugtatóan megoldani. Ezt a feladatot jelenleg az Azerbajdzsánban található Darjal állomás (ezt ajánlotta fel Moszkva az USA-nak a Csehországba telepítendő rakétavédelmi radar helyett), illetve az ukrán területen lévő két Dnyeper állomás látja el. Ezeket a radarokat váltja majd ki a tervek szerint jövőre, a kubáni régióban lévő Aramvir közelébe telepítendő új állomás.
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |