Miután az orosz–indiai kooperációban kifejlesztett BrahMos rakétának a földről, a levegőből, illetve a vízfelszínről indítható változata is megjelent és rendszeresítették, India idén nyáron sikeresen befejezte a tengeralattjárókról indítható változat fejlesztését is. Van azonban egy kisebb gond: India orosz Kilo-osztályú és német 209 osztályú tengeralattjáróinak egyike sem képes fogadni a BrahMost, ugyanis a rakéta 670 mm-es átmérőjével nem indítható a 533 mm átmérőjű torpedóvetőkből.
A BrahMos az SS-NX-26 Jachont rakétán alapul, amelynek fejlesztését még a Szovjetunió utolsó évében kezdték el. Akkoriban pénzügyi nehézségek miatt a fejlesztés csak rendkívül lassan haladt, idővel pedig le is állították. A rakéta fejlesztője végül Indiával állapodott meg arról, hogy a projektet befejezik. Az ehhez szükséges 240 millió dollár nagy részét India biztosította. A rakétát egyelőre még Oroszországban gyártják. A BrahMos 2005-ben állt rendszerbe India haditengerészeténél. A 2,3 millió dolláros vételárat azonban kevés ország képes kifizetni. A rakéta ezért az összegért természetesen meggyőző teljesítményt is nyújt: cirkálósebessége eléri a hangsebesség 2,5-2,8-szeresét, hatótáva a 300 kilométert, így egy célt legkésőbb öt percen belül szinte biztosan megsemmisít. A nagy sebesség különösen nehézzé teszi az elfogást, a harci rész pedig gondoskodik arról, hogy egy találat a legtöbb hajónak elegendő legyen a megsemmisüléshez.Mivel a rakéta egyszerüen túl nagy, ezért India valószínüleg amerikai és orosz mintára a külső ballaszttartályokba épít indítóállásokat. Erre az orosz Kilo-osztályú tengeralattjárókat szemelték ki. Ugyan a szükséges pénzügyi források rendelkezésre állnak, egyelőre nem tudni, hogy mikor lesznek képesek az indiai Kilók BrahMos rakétákat indítani.
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |