Az USA hadserege történetében először hajtott végre bombatámadást. A küldetéshez a hadsereg MQ-5A Hunter robotrepülőgépe (UAV) szolgált hordozóeszközként, míg a célt kimondottan UAV-nek szánt precíziós bombával, egy Viper Strike-kal semmisítette meg. A hadsereg eddig is számos robotrepülőgép-típust üzemeltetett, illetve üzemeltet, igaz, ezek inkább a közepes, kis- és mini méretűek közül kerülnek ki, s eddig kizárólag felderítésre és megfigyelésre használták.
A hadsereg által használt Hunter UAV a 90-es években a Predatorral szemben maradt alul, ám a hadsereg a gépeket raktáron tartotta. Először 1999-ben, Koszovóban alkalmazták őket éles körülmények között. Az iraki szerepvállalás során jelentősen emelkedett az UAV iránti igény, így a hadsereg ismét igénybe vette szolgáltatásait. A Hunterek eddig összesen ötvenezer órát repültek, a repült órák negyedét pedig tavaly sikerült összeszedni.Bár a Hunter Izraelben, ahonnan származik, sikeres, jóformán minden tekintetben alulmarad a Predatorhoz képest. Eredetileg nem is szántak hozzá fegyvert, ez csupán az utóbbi évek eredménye. A Viper Strike lézerirányítású bombát kimondottan UAV számára fejlesztették ki. A kis tömegü bomba – mindössze 19 kg – jóformán bármelyik közepes méretü UAV-re függeszthető. A bombát kimondottan városi hadviselésre szánták, így harci részét egy csupán 1,8 kilogrammos kumulatív töltet alkotja. Ez elegendő ahhoz, hogy egy kocsit vagy akár géppuskafészket is megsemmisítsen, ugyanakkor nem tesz kárt a környezetben. Ez utóbbiról egyrészt a bomba siklópályája, amely majdnem függőleges, illetve a lézervezérlés gondoskodik.
Viper Strike – a közepes méretü UAV-ket UCAV-kké alakítja
A hadsereg UAV-je egyébként épp egy bombát elhelyezni készülő kétfős csoportot semlegesített a Viper Strike bombájával. Az ok, amiért ez az esemény kiemelten kezelendő, a Key Westben 1948-ban, az USA hadserege, haditengerészete és légiereje között köttetett megállapodásban keresendő. A megállapodás kimondja, hogy a merev szárnyú gépek beszerzése és üzemeltetése a légierő elsődleges joga, a hadsereg csak kétmotoros szállítógépeket tarthat fenn, illetve tetszőleges számú helikoptert. A haditengerészet továbbra is üzemeltetheti a hordozókról saját gépeit. A szerződés a légierő számára létkérdés volt, hiszen amikor aláírták, még egyéves sem volt. Jelenleg az USA légiereje épp azon fáradozik, hogy a közepes és annál nagyobb UAV és UCAV (Unmanned Combat Air Vehicle) is az ő felügyeletük alá kerüljön. Ezért az ötletért a hadsereg nem rajong, ám a haditengerészet, illetve a tengerészgyalogság sem túl lelkes.
