Ha egy kereskedőnek egy bőbeszédű vevővel van dolga, akkor valószínűleg a legkevesebben fognak csak fenyegetőleg fellépni ellene annak érdekében, hogy végre megkössék az üzletet. Oroszország azonban pont ezt az eljárást kívánja alkalmazni Indiával szemben, amellyel nehezen tud csak megállapodni a volt Admiral Gorskov repülőgép-hordozó eladásáról (igaz, itt az oroszok akarnak többet kérni az előre kialkudott árnál), illetve további Szu-30 MKI vadászok beszerzéséről. További olaj a tűzre, hogy India nem csak orosz repülőgépekben gondolkodik vadászrepülőgép-tenderében.
A növekvő feszültségnek könnyen áldozatul eshet India első stratégiai jelentőségü külföldi bázisa. A Tádzsikisztánban lévő Ajni repteret oroszok és indiaiak együtt használják. A közép-ázsiai ország elhelyezkedése stratégiai jelentőségü, hiszen Afganisztánt bármikor könnyen elérhetik, azaz különleges erőket könnyen be lehet vetni, és szükség esetén ki lehet onnan menekíteni. Ugyanakkor bevallottan orosz nyomásra a tádzsik külügyminiszter már nem tárgyal indai reptérhasználati jogának meghosszabbításáról. Természetesen az orosz gépesített hadosztály továbbra is szívesen látott vendég a reptéren.Látni kell azt is, hogy ugyan Oroszország még mindig India legnagyobb fegyverszállítója, az oroszok indiai aranykorának vége. A szubkontinensnyi országnak ugyanis jól felfogott érdeke, hogy diverzifikálja beszerzéseit, s elkerülje a függő helyzetbe kerülést.