2007. november 9-én közölte az orosz média a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) 2001–2005 közötti időszakra vonatkozó adatait, amelyek a világ fegyverpiacán elfoglalt pozíciókat tartalmazzák. Ezen adatok szerint a fegyvereladások mennyiségét tekintve Oroszország tölti be a vezető szerepet.
A SIPRI adatai szerint a fegyverexportokat tekintve Oroszország 31%-ot birtokol a fegyverpiacon, míg mögötte minimális különbséggel az Egyesült Államok áll a második helyen 30%-os részesedéssel.
Nem minden a mennyiség, hiszen az eladott haditechnikai eszközök értékét tekintve helycsere történt az első két helyen, ily módon ebben a tekintetben az Egyesült Államoké a vezető hely. A kongresszus elemzőbizottságának adatai szerint 2006-ban az Egyesült Államok 10,3 milliárd dollár értékben adott el haditechnikai eszközöket, míg Oroszország ugyanebben az időszakban „mindössze” 8,1 milliárd dolláros haszonra tett szert. A harmadik helyet Nagy-Britannia foglalja el, 3,1 milliárdos bevétellel. A három vezető állam az eladási összegeket tekintve a világ fegyverpiacának közel 75%-át mondhatja magáénak.
Oroszország vezető partnere 2001 és 2005 között India (25%) és Kína (43%) volt.
SIPRI
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (Stockholm International Peace Research Institute – SIPRI) tavaly ünnepelte fennállásának negyvenedik évfordulóját.
A SIPRI csak a második legrégebbi – a Peace Research Institute of Oslo (PRIO) a legrégibb – skandináv békekutató intézmény. A SIPRI-t a hatvanas évek közepén svéd szocialista politikusok és kormánytisztviselők egy csoportja hívta életre: független, tudományos, de ugyanakkor gyakorlatias kutatótestületet képzeltek el, amelynek a hidegháborús Európában és a világ más tájain a katonai konfrontáció rideg pénzügyi és materiális tényeit kellett górcső alá vennie. Az első igazgató, Robert Neild tulajdonképpen ökonometrikus volt. Bár a stratégiai körülmények és problémák gyökeresen megváltoztak 1966 óta, a SIPRI azóta is ezt az alapirányt követi. Azokban az időkben a túlzott fegyverkezésre és a mind keleti, mind nyugati oldalon meglévő veszélyes politikákra hívta fel a figyelmet, egyúttal olyan koncepciókat, illetve gyakorlati elképzeléseket dolgozott ki (például a fegyverzetcsökkentés verifikációs módszereit), amelyek a fegyverzet-ellenőrzés, a leszerelés és a bizalomerősítés eszközeivel próbálták csökkenteni a háború kockázatát. Ma a SIPRI nagy figyelmet szentel az „új fenyegetéseknek”, így a terrorizmus vagy a militáns iszlám kérdéskörének, de nem hallgatja el az USA vagy más nagyhatalmak ezekkel kapcsolatos politikájának ellentmondásait sem.