Cikkünk első részében bemutattuk az Egyesült Államok egyik legérdekesebb katonai projektjét, a Future Combat System programot. Ez az a program, amely az amerikai kontinensen kívül, a világ legtöbb pontján, a világ jelentős hadseregeiben vezető szerepet tölt be. Nincs ez másként Európában, Ausztráliában sem, és természetesen foglalkoztatja a kérdés az orosz katonai vezetést is. Tényként kezelhető, hogy a fentebb felsorolt cégek, de azok is, amelyek a felsorolásban nem szerepelnek, az amerikai koncepciót követik a katonai és a számítógépes rendszerek integrációjában.
Európában ebben a folyamatban Franciaország és Németország jár az élen. A két ország szinte közvetlenül azután – 1996-ban – elkezdte saját fejlesztéseit, hogy tudomásukra jutott az amerikai kezdeményezés. A franciák és a németek az első prototípusokat a jugoszláviai során tesztelték valós harci körülmények között. A típus alacsony hatásfoka miatt a program további finanszírozását megszakították.
A projekt akkor került újra előtérbe, amikor a francia és német hadsereg egyes egységeit Afganisztánban vezényelték.
Franciaország még 2003-ban egy tender során a Sagem céget választotta ki a FELIN-I felszerelés első generációja befejező munkálatainak elvégzésére. A 2004-ben aláírt szerződés értelmében a cég 2010-ig 22 500 darab felszerelést kell hogy átadjon 20 gyalogsági ezred állománya részére és további 9000 felszerelést a páncélos-, müszaki és tüzérségi csapatok számára.
Az első 50 mintadarab 2007 szeptemberében került átadásra az Afganisztánban békefenntartó feladatokat ellátó erők részére. A következő 358 darab felszerelést ez év februárjában tervezik átadni. Az év végéig tervezik az Afganisztánban állomásozó erők bevonásával a mintadarabok csapatpróbáját. Az első ezer darab, már sorozatban gyártott felszerelés átadását 2008 végére tervezik. Várhatóan 2009 közepére a gyalogsági ezredek állományának kétharmadát felszerelik az új rendszerekkel, és 2010-ben a teljes állomány részére elérhető lesz a FELIN-I. 2015-ben várható a FELIN-II fejlesztési munkáinak kezdete.
A berendezés összsúlya, beleértve az elektronikai berendezéseket (rádió, navigációs müszerek, video- és infrakamerák, irányító blokk), fegyvereket, lőszereket, sisakot, az egyenruhát, a golyóálló mellénnyel és a rendszerek ellátásához szükséges elektromos telepekkel eléri a 25 kilogrammot. A felszerelések öt különböző konfigurációban fognak készülni.
A felszerelés része az 5,56 mm kaliberü, Giat FAMAS F1 típusú rohampuska, a 7,62 mm-es, Giat FR-F2 típusú mesterlövészpuska, valamint az 5,56 mm-es FN Herstal Minimi típusú könnyügéppuska. A fegyverek számítógépes célzórendszere a katonák sisakján lévő mini monitorokhoz csatlakozik, ami nagymértékben megkönnyíti a célzást.
Németországban a Bundeswehr a Rheinmetall Defence Electronics GmbH-val kötött 2006 végén megállapodást 34,4 millió dollár értékben az IdZ-ES (Infantrymen of the Future – Enhanced System) felszerelés második generációjának kifejlesztésére. Az első húsz mintadarabot 2007 májusában kellett a cégnek leszállítania. A felszerelés próbája már zajlik az Afganisztánban szolgálatot teljesítő egységeknél.
Infantrymen of the Future – Enhanced System
Az IdZ-ES felszerelés súlya mindössze 6,5 kilogramm, amibe nem tartozik bele a kerámiabetétes golyóálló mellény, a kiegészítő felszerelések, valamint az egyéni feladat-végrehajtáshoz szükséges speciális berendezések. A felszerelés részegységekből áll, ennek köszönhetően a katona csak azokat a részegységeket kell hogy magára öltse, magával vigye, amelyek a konkrét feladat-végrehajtáshoz szükségesek. Az új IdZ-ES fejlesztésének befejezése 2008 végére, 2009 elejére várható.
A felszerelés alapfegyvere a G-36 típusú automata puska, az MP7A1 típusú géppisztoly, a 40 mm-es, G36 típusú gránátvető, az MG4 típusú géppuska, valamint a G82 típusú, nagy kaliberü mesterlövészpuska.
Nagy-Britanniában, Spanyolországban, Svédországban és Ausztráliában a hasonló felszerelések még csak fejlesztési stádiumban vannak, ami a késői kezdésnek köszönhető. Nagy-Britannia csak 2003-ban kötött szerződést a Thales konzorciummal, míg Spanyolország csak 2006-ban az EADS céggel. Svédország 2006-ban, Ausztrália pedig 2004-ben kezdett foglalkozni a kérdéssel.
Figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy ezek az országok mikor kezdték el saját projektjeiket, a mintadarabok tesztelését már 2008-ra tervezik. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a koncepció és a szükséges technológia szinte már rendelkezésre áll. A fő fejlesztések az Egyesült Államokban zajlanak. Mindeközben a katonák már valós harci körülmények között használják az új felszereléseket az iraki és afganisztáni harcokban.
A jelentős katonai befolyással bíró országok mellett természetesen több hasonló program fut Európától Afrikáig. Ilyen projektek többek között az African Warrior (Dél-afrikai Köztársaság), a Soldato (Olaszország), a Soldier Modernisation Program (Hollandia), a NORMANS (Norvégia), a Soldado do Futuro (Portugália), az Advanced Combat Man System (Szingapúr), az IMESS – képünkön – (Svájc), az ANOG (Izrael), a BEST (Belgium), valamint a 21st Century Soldier (Csehország).
Lássuk, mi a helyzet Oroszországban…
Az orosz katonák számára készítendő felszerelések fejlesztése a szövetségi célprogramok keretei között zajlanak. A program célja egy olyan egyéni felszerelés alapjainak előállítása, amelyet a későbbiekben különböző jellegü feladatok végrehajtása során egyaránt lehet alkalmazni.
A fejlesztés első képviselője a „Barmica”, amelyet már sikeresen teszteltek, és amelyet már szállítanak a hadsereg számára. A felszerelés része a korszerüsített, 6B7-1M típusú sisak, a 6B23-1 típusú golyóálló mellény, a modernizált Kalasnyikov gépkarabély, a „Pecsenyeg” típusú géppuska és az RPG-29 típusú „Vámpír” aknavető. Korábban tervezték, hogy a felszerelés része lesz a még fejlesztés alatt álló AN-94 típusú gépkarabély, azonban a későbbiekben ezt elvetették megbízhatatlansága, valamint a bonyolult konstrukció miatt.
A „Barmica” alapjain fejlesztették ki a „Ratnik” (Harcos) típusú felszerelést, amely elsősorban korszerüsített rádió- és navigációs berendezésével tér el elődjétől. A felszerelés egyik új eleme a „GLONASSZ” típusú navigátorrendszer, valamint egy fejlesztés alatt álló elektronikus berendezés, amely információcserét, valamint parancsadási lehetőséget biztosít a harcmezőn.
A nyugati fejlesztésekhez hasonlóan az orosz vezetési rendszer automatizálásának fő irányvonala is az összeköttetés biztosítása minden hierarchiai elem részére – a katonától az ezredparancsnokig bezárólag. A katona rendszerének eleme egy kommunikátor, amely biztosítja az információ továbbítását hang és számítógépes formában egyaránt, valamint lehetővé teszi a harcászati helyzet ábrázolását a karra erősített monitoron keresztül.
(A szerkesztő megjegyzése: Talán nem véletlen, hogy a szerző saját – orosz – fejlesztéseikről osztja meg a legkevesebb információt az olvasóval. Oroszországban vannak „bizonyos dolgok”, amelyek nem változnak, ilyen a titkolózás is.)