Az amerikai légierőnek (USAF) egyre nagyobb fejtörést okoz a 67 darab B-1B bombázó üzemben tartása, mivel a meglévő gépek mindössze csak 51 százaléka vethető be. Öt évvel ezelőtt ez az arány 56 százalék volt. Ugyanakkor a B-52-esek fenntartási költsége jóval kedvezőbb, mint a B-1-esé, továbbá a veterán típusból több van bevethető állapotban. Ennek köszönhetően a légierő legalább 76 darab B-52-est kíván üzemben tartani, hiszen ez a típus jelenti a legolcsóbb megoldást a szárazföldi csapatok támogatására.
A B-52-esek átlagban mindössze 16000 repülési órával rendelkeznek, ezért az USAF biztos abban, hogy bevethető állapotban lesznek, amíg el nem érnek 28000 repült órát. A B-1-es és B-2-es bombázókat eredetileg a B-52-esek felváltására szánták, de a hidegháború megváltoztatta az előzetes terveket, így a B-52-esek üzemben maradhattak. A bombázók sorából kiemelkedik a B-2-es, amely stealth képességének köszönhetően nehezen észlelhető a radarok számára.