Csupán blöff a megújuló orosz hadiflotta?

Oroszország az egykori szovjet flotta állományából rengeteg hadihajót és tengeralattjárót örökölt, ezek nagy része azonban kivonásra került elavultságuk, illetve finanszírozási nehézségek miatt. Egy komoly hadiflotta fenntartása még békeidőben is hatalmas költségekkel jár, nem csoda tehát, hogy a birodalom összeomlása utáni általános pénztelenségben a haditengerészetnek jutó források is jelentősen csökkentek. Ennek eredményeképpen napjainkra az egykori Vörös Flotta már csak árnyéka korábbi önmagának, igaz közben a Putyin elnöksége alatt megizmosodó és ismét magára találó Oroszország immár tud és akar is költeni a haditengerészetre.

Hadihajó roncstemető a Google Earth müholdképén. A szolgálatból kivont, elavult hadihajók szétbontása és ártalmatlanítása is lassan halad, ami komoly környezetvédelmi nehézségeket okoz. Főleg a nukleáris meghajtású tengeralattjárók szakszerü és gyors szétbontása lenne elengedhetetlen...

Az elmúlt években számos terv látott napvilágot a flotta fejlesztéséről, sőt ígéretesebbnél ígéretesebb konstrukciókat is bemutattak, ennek ellenére a tényleges építés elég lassan halad. Jelenleg három Borej-osztályú SSBN csapásmérő tengeralattjáró készül a hajógyárakban, és mindössze egy darab SSN (támadó) egység. A felszíni egységek esetében sem sokkal jobb a helyzet, hiszen az új Gorskov-osztályú fregattok és Steregushchiy-osztályú korvettek szolgálatba állítása is késik.

A tervek szerint a Delta-osztályú tengeralattjárók egy része is leváltásra kerül

Az orosz haditengerészet jelenleg mintegy tucatnyi SSBN (Delta III és Delta IV, illetve Typhoon-osztályok) és dupla ennyi SSN tengeralattjáróval rendelkezik, ugyanakkor a felszíni erők egyetlen repülőgép-hordozóból, 5 cirkálóból, 17 rombolóból, 11 fregattból és 50 különféle kisebb hadihajóból állnak. Ezek egy része azonban nem is üzemképes, vagy éppen javításon van, így cseréjük és modernizálásuk elengedhetetlen, ha az oroszok ismét komoly katonai jelenlétet kívánnak fenntartani a világtengereken.

Az egykori Kirov-osztályba tartozó hatalmas méretü Nagy Péter rakétás cirkáló kétségkívül komoly harcértéket képvisel, a flottának azonban inkább lenne szüksége több tucatnyi új rombolóra és fregattra, mint az ilyen monstrumokra

Makettekben nincs hiány, a hajógyárakban azonban elég lassan készülnek csak az új egységek

Főleg a repülőgép-hordozó flotta felállítása kerül majd sokba az orosz adófizetőknek, ugyanakkor ezek gyártását még el sem kezdték, és az eddig napvilágot látott tervek sem tünnek teljesen kiforrottnak.

Kérdés persze, hogy Medvegyev, az új orosz elnök folytatni akarja e egyáltalán elődje fegyverkezési terveit. Az ugyanis tény, hogy a csapásmérő eszközök (új Topol-M rakéták, Tu-160-as bombázók, Szu-34-es vadász-bombázók és Borej-osztályú SSBN tengeralattjárók) építése és modernizációja folyamatban van, a többi terv azonban (új repülőgép-hordozók, 5. generációs vadászgépek, SSN tengeralattjárók, stb.) sok esetben inkább tünik blöffnek, mint valóságnak...