A hírek szerint jelenleg hat ország (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország, India és Kína) épít repülőgép-hordozó hadihajót. Ez azért is nagy jelentőségű dolog, mivel az elmúlt fél évszázadban jellemzően csak az amerikaiak gyártottak nagy mennyiségben hordozókat, a többi nemzet csak kisebb példányszámban hozott létre \"úszó repülőtereket\". A hidegháború vége felé az USA mellett a szovjetek rendelkeztek komolyabb, elsősorban helikopter-hordozó egységekkel, mára azonban csak egy igazi repülőgép-hordozójuk maradt. A britek, az olaszok, a spanyolok és a franciák is építettek néhányat, ugyanakkor India, Argentína és Brazília használt repülőgép-hordozókat vásárolt, melyek közül mindössze néhány van már csak üzemben.
A korábbi próbálkozásokkal szemben most, a már említett 6 ország kísérel meg új hordozókat építeni. A tervek szerint ezek azonban kisebbek (60.000 tonna) lesznek, az amerikai 100.000 tonna vízkiszorítású repülőgép-hordozóknál. Nagy-Britannia 1-2 évvel elhalasztotta a komolyabb építési munkálatokat, Franciaország és India egy teljesen új hajót épít, Kína pedig nagyon óvatosan nyilatkozik az építési terveiről. Az orosz admirálisok viszont nyíltan beszélnek arról, hogy a tervek szerint minimum négy repülőgép-hordozót építenek. Az egyes országok terveit természetesen módosíthatja a jelenlegi globális gazdasági világválság.
Sokakban felmerülhet – jogosan – a kérdés, hogy miért szeretne most egyre több ország repülőgép-hordozót építeni. Többek között azért, mivel az Egyesült Államok tapasztalatai szerint, a repülőgép-hordozók hatékony szerepet tudnak vállalni egy-egy éles bevetés, háború esetén (például 2001, Afganisztán), és segítségükkel igen nagy haderőt képviselhetnek.
