Felszínre hozzák Hitler titkos tengeralattjáróját

A IX-D2 típusú U-864 tengeralattjáró építését 1941. június 5-én rendelték meg. A hajót a brémai Weser AG. üzemében gyártották, majd 1942. október 15-én bocsátották vízre. Az U-864-et 1943. december 9-én Ralf-Reimar Wolfram (1912-1945) korvettkapitány parancsnoksága alatt állították szolgálatba.

A búvárhajó és legénysége ezután 1944. október 31-ig a 4. flottilla alárendeltségében kapott kiképzést. Az U-864-et 1944 októberében felszerelték az ún. Schnorchel „lélegző-készülékkel”. Majd 1944. november 1-én áthelyezték a 33. flottilla állományába. Decemberben és januárban három rövid hajóutat tettek meg, miközben a legénység 14 napot töltött a tengeren. A tengeralattjáró 1945. január 5-én érkezett meg a norvégiai Bergenbe. Végül onnan indult 1945. február 7-én az első és utolsó harci feladatára.

A hajónak – a Caesar hadmüvelet keretei között – Japánba kellett volna hajóznia. A szállítmány szigorúan titkos haditechnikai dokumentációkból (pl.: a Messerschmitt Me 262-es sugárhajtású repülőgép tervei), valamint a Junkers-Jumo 004 hajtómü alkatrészeiből, a V 2-es rakéta irányítórendszeréből, továbbá 65 tonna higanyból állt. Február 9-én azonban, az Északi-tengeren, Bergentől nyugatra a James S. Launders parancsnoksága alatt álló brit HMS Venturer tengeralattjáró torpedóval süllyesztette el a német búvárhajót. A kettétört U-864-es a 73 fős személyzetével együtt süllyedt a hullámsírba. Ez a párharc, a tengeri hadviselésben, az egyetlen olyan eset, amikor bizonyíthatóan egy tengeralattjáró elsüllyesztett egy másikat.

Az U-864-es roncsait végül 2003 őszén, Bergentől nyugatra, Fedje közelében, 152 méter mélységben találták meg. Mint utóbb kiderült, a roncsban lévő 1875 db kisebb tartályból lassan szivárog a higany. A vizsgálatok szerint évente kb. 4 kg-nyi mérgező anyag kerül a tengerbe, ami nemcsak az ottani élővilágot, hanem a helyi halászok megélhetését is veszélyezteti. (Egyébként a roncs környékén már évek óta tilos a hajózás és a halászat.) A környezeti katasztrófa megakadályozására eddig már számos elmélet született. Azonban a legutóbb, 2009 január végén, a halászatért felelős miniszter, Helga Pedersen bejelentette, hogy mégis inkább a legköltségesebb megoldást, a kiemelést választják. Ennek összege várhatóan egymilliárd korona lesz. A nem mindennapi feladatot a holland Mammoet cég fogja elvégezni.