Hamarosan új műhold segít az űrszemét felderítésében

Az elmúlt évtizedekben az emberiség által fellőtt müholdak és egyéb kisegítő technikai berendezések miatt rengeteg ürszemét kering bolygónk körül. A statisztikai adatok szerint jelenleg több mint 300.000 veszélyes, 10 mm-es vagy annál nagyobb tárgy található az ürben. Kis méretük ellenére komoly károkat okozhatnak a müholdakban, de az ürhajókra is veszélyesek, mivel nagy sebességgel csapódnak be. A nagyobb (10 cm-t meghaladó) törmelékek száma körülbelül 18.000 darab, egy esetleges ütközés pedig valószínüleg szintén katasztrófával végződne. A pár milliméteres darabok száma milliárdos nagyságrendü.

Az amerikai légierő ürmegfigyelő hálózata folyamatos elemzéseket és számításokat végzett az ürben keringő szemét mennyiségéről, 5 évvel ezelőtt azonban beszüntették ezt a tevékenységet biztonsági okokra hivatkozva. Az új SBSS mühold pályára állításával azonban az Egyesült Államok számára ismét előtérbe kerül az ürszemét ügyének fontossága, mivel a közel 900 darab aktív mühold fele amerikai (75% a nem katonai müholdak aránya). Az amerikaiak számára tehát kiemelkedő fontoságú lesz az SBSS, de valószínüsíthető, hogy a szövetséges államok is hasonló biztonságot szeretnének majd nyújtani müholdjaiknak.

Egyre nagyobb veszélyben vannak az aktív müholdak és a Nemzetközi Ürállomás is

Az Egyesült Államokon kívül természetesen más országok is figyelemmel kísérik az ürszemét halmozódását. Az oroszok például radarok segítségével próbálják beazonosítani az alacsony pályán keringő, körülbelül 5000 darab törmeléket. Oroszország azonban soha nem tette ezeket az adatokat nyilvánossá. Két nemzetközi szervezetet is meg kell említenünk az ürszemét kutatása kapcsán: az IADC-t (Inter-Agency Space Debris Coordination) és az ISON-t (International Space Observation Network). Az IADC egy kormányszintü szerveződés, ami az amerikai NASA-t, illetve ennek orosz, kínai és egyéb nemzetekbeli megfelelőjét tömöríti. A begyüjtött információkat általában titkosan kezeli. Az ISON ezzel szemben nem kormányi szervezet, 18 tudományos központja, 18 obszervatóriuma, 25 teleszkópja és több mint száz szakértő alkalmazottja van. Adatai nyilvánosak, amit az is bizonyít, hogy amatőr ürhajósok ezrei követik nyomon az általa közölt információkat Interneten keresztül. Az ISON már 152 darab nagyobb méretü ürszemetet azonosított, melyekről a kormányi szervezetek soha nem nyilatkoztak. Általában az Internet előtt ülő amatőr asztronauták szereznek elsőként tudomást az ISON által feltérképezett törmelékek helyzetéről.

Egy-egy veszélyes helyzetü ürszemét közeledésekor a megfigyelők riasztják az érintett mühold tulajdonosát. Hasonló eset már többször is történt az elmúlt néhány évben. Az ürben keringő veszélyes tárgyak száma évente 10-20%-kal nő. Ez a szám még akkor is riasztó, ha számításba vesszük azt a tényt, hogy az ürszemét nagy része a Föld légkörébe érve elég. A törmelékek nagy sebessége és instabilitása miatt egy-egy biztosra vett, aktív müholddal való ütközés sok esetben mégsem történik meg, tehát a rendelkezésre álló adatok sem mindig pontosak.

Lassan az ür is telítetté válik...

Az SBSS-nek katonai feladatkört is szán az Egyesült Államok, hiszen ellenséges müholdak beazonosítására is alkalmazni fogják. Elsődleges funkciója azonban az ür felügyelete lesz, és remélhetőleg a segítségével csökkeni fog az ürszeméttel való ütközések száma. Ha beválik az első új ürmegfigyelő rendszer, a jövőben további hasonló müholdak pályára állítása várható.