Izrael már az 1960-as évek óta használja harci bevetésekre a D9-es buldózereket, ezek a szerkezetek rendszeresen előfordulnak a frontvonalban is. Ugyanakkor mindig is problémát jelentett a gépek karbantartása. Izrael azonban lépést tett az ügy érdekében, azáltal, hogy az izraeli állampolgárságú civil mérnököket a hadsereg tartalékosainak szolgálatába állította. Ezzel sok adminisztrációs akadályt is megoldottak, továbbá a harctéren szerelést vállaló szakembereknek – akik ezáltal az életüket is kockáztatták – pluszpénzt ajánlottak fel. Ez többek között annak is köszönhető, hogy igazából sosem volt elegendő üzemben lévő D9, melyekkel biztosítható lett volna a katonák kiképzése a buldózerek javítását illetően. Probléma esetén civilek vagy a Caterpillar alkalmazottai oldották meg a felmerülő problémákat.
A 62 tonnás páncélozott D9 buldózer fontos szerepet töltött be a városi hadviselés során. Az amerikaiakhoz hasonlóan, az izraeliek is alkalmazzák azt a taktikát, hogy épületek falának berobbantásával jutnak be a helyiségbe. A D9 további lehetőséget nyújt, hiszen számára nem jelent komolyabb akadályt egy-egy házfal áttörése vagy az épület megrongálása. A nagyobb hatékonyság érdekében az izraeli katonák egy gépfegyvert is rögzítettek a buldózeren, sőt a páncélozás révén a szerkezet akár a nagyobb útszéli bombáknak is ellenáll.
Bevetésen a D9 buldózer
2003 elején az Egyesült Államok 9 darab 62 tonnás, páncélozott D9 Caterpillar buldózert vásárolt azon felbuzdulva, hogy az izraeliek sikeresen alkalmazták ezeket a gépeket a palesztin terroristák ellen. Az amerikaiak már az 1960-as években is számítottak a D9-esekre Vietnámban, ezt követően azonban csak a kisebb, D7 változatot használták, ami igen hasznosnak bizonyult a törmelékek elszállításában, illetve az utak megtisztításában. A D9-eseket már Irakban is bevetették harci körülmények között.