A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (Stockholm International Peace Research Institute = SIPRI) június 9-én tette közzé legújabb kutatási eredményeit a világ országainak védelmi kiadásait illetően. Svéd elemzők szerint 2008-ban rekord összeget – 1,464 billió dollár – ért el a fegyverkezésre szánt összeg. Ez azt is jelenti, hogy az előző évben a Föld minden egyes lakója 217 dollárt költött fegyverre. Az összeg 45 %-kal több, mint 10 évvel ezelőtt és 4 %-kal haladja meg a 2007. évi kiadásokat.
A legújabb kutatás eredménye igazából nem szolgált szenzációval, ugyanakkor egy új tendenciára mutattak rá a világ fegyverpacát illetően. Addig, amíg a”hidegháború” idején a Kelet és Nyugat az egymás elleni fölény kivívása – megtartása – érdekében fegyverkezett, addig napjainkban a terrorizmus elleni globális harc, ami fegyverbeszerzésre ösztönzi az országokat. Ez az ok volt az a svéd elemzők szerint, amely elindított egy militarizálási folyamatot.
Az első helyet tradicionálisan az Amerikai Egyesült Államok foglalja el, amely nagyhatalom 2008-ban egymaga többet költött védelmi kiadásokra, mint az őt követő további 14 állam. 1999-hez viszonyítva Washington ilyen jellegü kiadásai 67 %-kal emelkedtek, ami több mint 600 milliárd dollárt jelent. Az Afganisztánban és Irakban folytatott hadmüveletek, amelyeket az USA „antiterrorista müveleteknek” nevez, a résztvevő országok kiadásait figyelembe véve már meghaladta a 900 milliárd dollárt.
Védelmi kiadások alakulása 2008-ban(milliárd dollár)
Amerikai Egyesült Államok
607,0
Kína84,9
Franciaország65,7
Nagy-Britannia65,3
Oroszország58,6
Németország46,8
Japán46,3
Olaszország40,6
Szaúd-Arábia38,2
India30,0
A védelmi kiadások jelentős csökkenése az elkövetkező időszakban nem várható, még abban az esetben sem, ha Washington és szövetségesei az Irakban állomásozó erők csökkentése mellett döntenének, hiszen ebben az esetben valószínüleg növelnék az afganisztáni jelenlétet.
A hatalmas kiadások ellenére vannak olyan programok, amelyek áldozatául esnek (eshetnek) a takarékoskodásnak. Ilyen futó programok pl. az USA-ban az ötödik generációs repülőgép, az F-22 Raptor fejlesztése, gyártása, valamint a „Jövő Harci Rendszerei” (The Future Combat Systems).
Vannak – lehetnek – azonban nyertesek is. Tovább folytatódik a pilóta nélküli légijármüvek (UAV) fejlesztése, amelyek mind Irakban, mind Afganisztánban igazolták hatékonyságukat. Napjainkban a felderítő és csapásmérő pilóta nélküli légijármüvek mellett egyre több szó esik katonai-szállító szerkezetek és atomfegyverzet hordozására alkalmas UAV-k fejlesztéséről.
A Pentagon szintén nem kíván lemondani a jelenleg kísérleti stádiumban lévő F-35 Lighting II típusú, ötödik generációs repülőgépről sem, amelyet az USA mellett több szövetséges is finanszíroz. Az amerikai védelmi miniszter Robert Gates a közelmúltban jelentette ki, hogy az amerikai légierő 2020-ra 1200 darab, ötödik generációs repülőgéppel fog rendelkezni, ami szavatolja az ország biztonságát, légifölényt biztosít számukra.
Az Egyesült Államok 2009 februárjában adta ki a „Kínai Népköztársaság Katonai Ereje” címü elemzését, amelyben azzal „vádolta” meg az ázsiai országot, hogy valótlan adatokat szolgáltat védelmi kiadásairól. Amerikai vélemények szerint 2008-ban Kína 105-150 milliárd dollárt költött védelmi kiadásokra, míg a hivatalos adatok szerint „mindössze” 60,1 milliárd dollár volt ez az összeg.
A gazdasági válság ellenére több nyugati, védelmi berendezéseket (haditechnikai eszközöket) gyártó cég számára a 2008-as év igencsak gyümölcsöző volt. A SIPRI szakértői szerint a világ vezető száz konzorciumának bevétele meghaladta a 347 milliárd dollárt.
Védelmi jellegü termékek eladásából származó bevételek2008-ban a gyártók szempontjából(millió dollár)
Boeing
30480
BAE Systems29850
Lockheed Martin29400
Northop Grumman24600
General Dynamics21520
Raytheon19540
EADS13100
L-3 Communications11240
Finmeccanica9850
Thales9350
A táblázatban elfoglalt helyezéseket figyelembe véve talán az a legnagyobb meglepetés, hogy a TOP-10-ben nem találunk orosz céget, annak ellenére, hogy az orosz eladások is növekedtek.