Megkezdődött csütörtökön a hivatalos vizsgálat Nagy-Britannia iraki háborús részvételének ügyében. A bizottság vezetője, Sir John Chilcot, a brit diplomáciai szolgálat egykori magas rangú tagja a sajtótájékoztatóján egyenes utalást tett arra, hogy meg fogják hallgatni Tony Blair előző miniszterelnököt is, akinek hivatali idejében az iraki háború elkezdődött.
Sir John közölte azt is, hogy a vizsgálat "a lehető legnagyobb mértékben nyilvános lesz", de egyes meghallgatásokat zárt ajtók mögött tartanak, ha a nemzetbiztonsági érdekek ezt diktálják. Ez kompromisszumos megoldásnak tünik, ugyanis először zártkörü vizsgálatról volt szó, ám az ellenzék ez ellen hevesen tiltakozott, és teljes nyilvánosságot követelt. Gordon Brown jelenlegi brit kormányfő a múlt hónapban jelentette be, hogy vizsgálat indul az iraki háború hátterének feltárására és "a tanulságok levonására". A kormányfő a vizsgálatot bejelentő június közepi parlamenti nyilatkozatában úgy fogalmazott: az eljárás példátlan lesz mind a vizsgált időszak hosszát, mind a bizottság rendelkezésére bocsátandó információ mennyiségét tekintve.
A vizsgálat a 2001 júliusától az idei év júliusáig tartó, nyolcévi időszakot fogja át. A bizottság vezetője szerint ezért nem valószínü, hogy a végleges jelentés 2010 vége előtt elkészül. Már Brown is utalást tett arra, hogy a vizsgálat nem ér véget a legkésőbb jövő tavasszal esedékes parlamenti választásokig. Ezt az ellenzéki konzervatívok erősen bírálták, mondván: a munkáspárti kormány nem akar szembesülni semmilyen esetleges "kényelmetlen megállapítással" a választások előtt. Az iraki háború ügyében eddig két, teljesen más jellegü vizsgálat zajlott le Nagy-Britanniában.
Az egyik azt volt hivatva feltárni, hogy milyen körülmények vezettek David Kelly professzornak, Nagy-Britannia vezető mikrobiológiai szakértőjének, a védelmi minisztérium egykori iraki fegyverzetügyi főtanácsadójának öngyilkosságához. Kelly 2003 nyarán vetett véget életének, miután kiderült: ő volt a forrása a BBC rádió egy riportjának, amely szerint a kormány az információ hamis voltának tudatában tett közzé egy hírszerzési dossziét az állítólag "45 perces bevetési készültségben lévő" iraki tömegpusztító fegyverekről. Az öngyilkosság hátterét kivizsgáló bizottság gyakorlatilag teljesen felmentette - a bírálók szerint fehérre mosta - a kormányt, és szinte minden felelősséget a BBC-re hárított.
Egy évvel később azonban egy másik, a hírszerzési tevékenységet vizsgáló független bizottság megállapította, hogy Iraknak az invázió kezdete előtt már szinte biztosan nem volt érdemi mennyiségü vegyi vagy biológiai fegyvere bevethető állapotban. Ez a jelentés is felmentette azonban a kormányt a tudatos félrevezetés vádja alól.
