2023. 12. 11. hétfő
Árpád
: 381 Ft   : 354 Ft Benzin: 625 Ft/l   Dízel: 687 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Hullámsírba veszett 118 tengerész

Art of WAR  |  2009. 08. 12., 14:17

Kilenc éve, 2000. augusztus 12-én az orosz hadsereg történetének legnagyobb tragédiája történt a Barents-tengeren: egy hadgyakorlaton felrobbant és a mélybe süllyed a Kurszk névre hallgató tengeralattjáró. A fedélzeten tartózkodó 118 tengerész életét veszette.

„Sötét van az íráshoz, de megpróbálom vakon. Itt van azoknak a névjegyzéke, akik a 9-es szektorban rekedtek, és megpróbálnak kijutni. Esély, úgy tünik, nincs. Legfeljebb tíz-húsz százalék. Mindenkit üdvözlök, nem kell kétségbeesni” – írta utolsó naplóbejegyzésében Dmitrij Kolesznyikov sorhajóhadnagy, a Kurszk másodkapitánya. Ha hinni lehet a forrásoknak, akkor ezeket a sorokat helyi idő szerint 15 óra 45 perckor vetette papírra. Néhány órával azután, hogy a hajótestet két hatalmas robbanás rázta meg, s az a mélybe merült.

A helyi idő szerint 11 óra 28 perckor történt tragédiáról a világ közvéleménye csak harmichat órával később szerzett tudomást. S bár ekkor az amerikaiak, a svédek és a norvégok azonnal felajánlották segítségüket, az orosz vezetés ehhez nem járult hozzá. Ennek is köszönhető, hogy 108 méter mélyen 118 tengerész vesztette életét…

– Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy a Kurszk tragédiája az orosz hadtörténelem egyik legsúlyosabb katasztrófája – mondta Nógrádi György, akitől megtudtuk azt is, hogy a K–141-es számú Antyej-osztályú (a NATO besorolás szerint Oscar II. osztályú) 154 méter hosszú, 18 méter széles és 9 méter magas tengeralattjárót 1994-ben gyártották, s nevét Kurszk városáról kapta, ahol 1943-ban zajlott le a II. Világháború legnagyobb páncélos ütközete. A tengeralattjáró fedélzetén 24 darab P–700-as típusú robotrepülőgép volt, emellett pedig négy darab 533 milliméteres, valamint két darab 650 milliméteres torpedó-vetőcsővel is el volt látva.

A biztonságpolitikai szakértő hozzátette: a mai napig nem lehet pontosan tudni, hogy mi okozta a Barents-tengeren gyakorlaton részt vevő Kurszk tragédiáját 2000. augusztus 12-én. A napvilágot látott adatok szerint két robbanás pusztította el a tengeralattjárót. Az elsőt nagy valószínüséggel az egyik rakéta hajtómüjéből kifolyt folyékony üzemanyag belobbanása okozta, míg a második akkor következett be, amikor a tengerfenékhez csapódó hajón felrobbantak a torpedók. Szerencsére a tengeralattjáró két darab atomreaktora nem sérült meg a robbanásokban, így nagyobb tragédia nem következett be.

A legénység nagy része már az első robbanást követően meghalt. Az azóta nyilvánosságra került adatokból azonban arra lehet következtetni, hogy huszonhárom ember túlélte a robbanást. Ők Dmitrij Kolesznyikov sorhajóhadnagy másodkapitány vezetésével a tengeralattjáró kilencedik rekeszében várták a mentőalakulatok megérkezését. Valószínüleg még napokon át életben voltak. A segítség azonban csak nem akart megérkezni…

 

– A tragédiát orosz részről először azzal magyarázták, hogy a Kurszkot egy amerikai hadihajó találta el, s emiatt süllyedt a tenger mélyére. Óriási botrány kerekedett belőle, amikor kiderült, hogy ez hazugság. A következő „hivatalos” magyarázat szerint egy orosz hajó tévedésből lőtte ki a tengeralattjárót. Ám hamar kiderült, hogy ez sem volt igaz. Másként fogalmazva, az oroszok el akarták tussolni, hogy nagy valószínüséggel müszaki hiba történt – mondta Nógrádi György.

A roncsokat végül csaknem tizennégy hónappal a tragédia után, közel százmillió dolláros költséggel, 2001. október 10-én emelték ki a norvégok emelték ki Barents-tengerből. Később az is kiderült, hogy lett volna olyan orosz hajó, amely végrehajthatta volna a kiemelést, ám ezt az oroszok egy filmforgatás miatt kölcsönadták az amerikaiaknak.

A biztonságpolitikai szakértő hozzátette: a tragédia után leváltották az orosz haditengerészet vezetőinek nagy részét. Ezzel azonban egy minőségi paradigmaváltás vette kezdetét, hiszen mára az orosz flotta ismét a világ élvonalába tartozik. Nem véletlen az, hogy a napokban óriási botrány kerekedett abból, hogy orosz tengeralattjárók megközelítették az amerikai partokat. Szerencsére az orosz flottának ma már nem az a feladata, mint a szovjet időkben volt, az azonban kétségtelen, hogy a mai biztonságpolitikában számolni kell az orosz haditengerészettel is – fogalmazott Nógrádi György, hozzátéve: sajnos a mai napig nagy az esélye egy hasonló tragédia bekövetkezésének, mivel a hadieszközök biztonságát teljesen másként definiálják Európában, mint Oroszországban.

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2023. 11. 23., 11:17
Az összecsukható konténereket fejlesztő és gyártó, magyar tulajdonban lévő Continest Technologies Zrt. kanadai leányvállalata, valamint a vízkezeléssel foglalkozó kanadai Innocorps által vezetett Circular City konzorcium nyerte el a Kanadai Védelmi Minisztérium (DND) Védelmi és Biztonsági Innovációs Programja (IDEaS) által kiírt Pop-Up City verseny kétmillió dolláros fődíját – közölte a Continest az MTI-vel.
2023. 11. 20., 14:42
Folytatódik az idén meghirdetett Embert a vasra! toborzókampány, amelynek második fázisában a megújuló tüzérséget jelentő PzH 2000 önjáró tüzérségi eszközök leendő kezelőit szólítja meg a Honvédelmi Minisztérium. Erről Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter és dr. Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke beszélt november 16-án, Bakonykútiban.
2023-11-16 13:09:33
„Bemutattuk, hogy a Magyar Honvédség felkészült, képes angol nyelven műveletet vezetni és olyan új típusú, új gondolkodásmódot igénylő eszközt is rendszerbe tud állítani, mint amilyen a PzH 2000-es” – mondta dr. Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke Bakonykútiban, november 15-én, szerdán.
2023-11-16 10:02:20
Észak-Korea 2023. szeptember 6-án bocsátott vízre egy erősen módosított Romeo-osztályú tengeralattjárót a sinpói Pongdae Tengeralattjáró Gyárban. A Hero Kim-Gun-ok jellegzetessége, hogy alaposan megnagyobbított tornyába tíz rakétaindító csövet telepítettek, amelyekből legalább két különböző típusú fegyver bocsátható fel.
2023-11-10 11:24:53
Az elmúlt harminc év legnagyobb hazai gyakorlatán az MH Klapka György 1. Páncélosdandár katonái is megmutatták, hogy jó gazdái a PzH 2000 önjáró lövegeknek. Az alakulat katonái a Bakonyban rengették meg a földet az 55 tonnás vasaikkal.
2023-10-31 14:21:36
1943. november 5-én az amerikai Sculpin tengeralattjáró kilencedik csendes-óceáni őrjáratára indult Pearl Harborból. Feladata az volt, hogy három társával a Spearfish - sel, a Searavennel és az Apogonnal a félelmetes erőddé kiépített Truk Atoll közelében álljon lesbe és a németektől átvett farkasfalka taktikát alkalmazva lecsapjon a japán hajókra.
   MÁSOK ÍRTÁK
2023. 12. 11., 13:20
Az olasz harckocsik és önjáró lövegek észak-afrikai bevetéseiről is olvashatunk dr. Számvéber Norbert: Páncélosok a sivatagban – Páncélos-hadviselés Észak-Afrikában, 1940-1943. című könyvében, amelyet december 15-én mutatnak be a Bálna Honvédelmi Központban.
2023. 12. 07., 11:43
„Hát persze, hogy az volt az első feladat hajnali négykor, hogy ússzak át a folyón” – írja naplójában a svédországi SERE Instruktori kiképzésről Ádám János törzsőrmester, az MH Altiszti Akadémia Speciális Felkészítő Részleg kiképző altisztje.
2023. 12. 06., 10:20
A vezérezredes tájékoztatása szerint a rendszerváltás óta nem volt arra példa, hogy az alakulatoknak önállóan, akár váratlan helyzeteket is megoldva kellett gyakorolniuk az országvédelmi feladatokat együttműködve a közigazgatással és a NATO-erőkkel.
2023. 12. 05., 15:36
A szakkiképzés területén szolgálók számára megtartott állománygyűlésen Kajári Ferenc altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökének arról beszélt, hogy jelentősen változik a Magyar Honvédség kiképzési programja, annak metódusa.

  JETfly Magazin

Olvasóink már jól ismerik a sok-sok éve működő JETfly Webáruházat, melyben repüléshez kapcsolódó relikviákat, illetve ruházati termékeket rendelhetnek meg. A kínálat folyamatosan bővül, mutatjuk a legfrissebb ajánlatokat, melyek a közelgő ünnepek kapcsán is szép ajándékok lehetnek!