2023. 03. 31. péntek
Árpád
: 381 Ft   : 350 Ft Benzin: 625 Ft/l   Dízel: 687 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Hullámsírba veszett 118 tengerész

Art of WAR  |  2009. 08. 12., 14:17

Kilenc éve, 2000. augusztus 12-én az orosz hadsereg történetének legnagyobb tragédiája történt a Barents-tengeren: egy hadgyakorlaton felrobbant és a mélybe süllyed a Kurszk névre hallgató tengeralattjáró. A fedélzeten tartózkodó 118 tengerész életét veszette.

„Sötét van az íráshoz, de megpróbálom vakon. Itt van azoknak a névjegyzéke, akik a 9-es szektorban rekedtek, és megpróbálnak kijutni. Esély, úgy tünik, nincs. Legfeljebb tíz-húsz százalék. Mindenkit üdvözlök, nem kell kétségbeesni” – írta utolsó naplóbejegyzésében Dmitrij Kolesznyikov sorhajóhadnagy, a Kurszk másodkapitánya. Ha hinni lehet a forrásoknak, akkor ezeket a sorokat helyi idő szerint 15 óra 45 perckor vetette papírra. Néhány órával azután, hogy a hajótestet két hatalmas robbanás rázta meg, s az a mélybe merült.

A helyi idő szerint 11 óra 28 perckor történt tragédiáról a világ közvéleménye csak harmichat órával később szerzett tudomást. S bár ekkor az amerikaiak, a svédek és a norvégok azonnal felajánlották segítségüket, az orosz vezetés ehhez nem járult hozzá. Ennek is köszönhető, hogy 108 méter mélyen 118 tengerész vesztette életét…

– Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy a Kurszk tragédiája az orosz hadtörténelem egyik legsúlyosabb katasztrófája – mondta Nógrádi György, akitől megtudtuk azt is, hogy a K–141-es számú Antyej-osztályú (a NATO besorolás szerint Oscar II. osztályú) 154 méter hosszú, 18 méter széles és 9 méter magas tengeralattjárót 1994-ben gyártották, s nevét Kurszk városáról kapta, ahol 1943-ban zajlott le a II. Világháború legnagyobb páncélos ütközete. A tengeralattjáró fedélzetén 24 darab P–700-as típusú robotrepülőgép volt, emellett pedig négy darab 533 milliméteres, valamint két darab 650 milliméteres torpedó-vetőcsővel is el volt látva.

A biztonságpolitikai szakértő hozzátette: a mai napig nem lehet pontosan tudni, hogy mi okozta a Barents-tengeren gyakorlaton részt vevő Kurszk tragédiáját 2000. augusztus 12-én. A napvilágot látott adatok szerint két robbanás pusztította el a tengeralattjárót. Az elsőt nagy valószínüséggel az egyik rakéta hajtómüjéből kifolyt folyékony üzemanyag belobbanása okozta, míg a második akkor következett be, amikor a tengerfenékhez csapódó hajón felrobbantak a torpedók. Szerencsére a tengeralattjáró két darab atomreaktora nem sérült meg a robbanásokban, így nagyobb tragédia nem következett be.

A legénység nagy része már az első robbanást követően meghalt. Az azóta nyilvánosságra került adatokból azonban arra lehet következtetni, hogy huszonhárom ember túlélte a robbanást. Ők Dmitrij Kolesznyikov sorhajóhadnagy másodkapitány vezetésével a tengeralattjáró kilencedik rekeszében várták a mentőalakulatok megérkezését. Valószínüleg még napokon át életben voltak. A segítség azonban csak nem akart megérkezni…

 

– A tragédiát orosz részről először azzal magyarázták, hogy a Kurszkot egy amerikai hadihajó találta el, s emiatt süllyedt a tenger mélyére. Óriási botrány kerekedett belőle, amikor kiderült, hogy ez hazugság. A következő „hivatalos” magyarázat szerint egy orosz hajó tévedésből lőtte ki a tengeralattjárót. Ám hamar kiderült, hogy ez sem volt igaz. Másként fogalmazva, az oroszok el akarták tussolni, hogy nagy valószínüséggel müszaki hiba történt – mondta Nógrádi György.

A roncsokat végül csaknem tizennégy hónappal a tragédia után, közel százmillió dolláros költséggel, 2001. október 10-én emelték ki a norvégok emelték ki Barents-tengerből. Később az is kiderült, hogy lett volna olyan orosz hajó, amely végrehajthatta volna a kiemelést, ám ezt az oroszok egy filmforgatás miatt kölcsönadták az amerikaiaknak.

A biztonságpolitikai szakértő hozzátette: a tragédia után leváltották az orosz haditengerészet vezetőinek nagy részét. Ezzel azonban egy minőségi paradigmaváltás vette kezdetét, hiszen mára az orosz flotta ismét a világ élvonalába tartozik. Nem véletlen az, hogy a napokban óriási botrány kerekedett abból, hogy orosz tengeralattjárók megközelítették az amerikai partokat. Szerencsére az orosz flottának ma már nem az a feladata, mint a szovjet időkben volt, az azonban kétségtelen, hogy a mai biztonságpolitikában számolni kell az orosz haditengerészettel is – fogalmazott Nógrádi György, hozzátéve: sajnos a mai napig nagy az esélye egy hasonló tragédia bekövetkezésének, mivel a hadieszközök biztonságát teljesen másként definiálják Európában, mint Oroszországban.

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2023. 02. 23., 15:10
Szerbiának erős hadseregre van szüksége, ellenkező esetben az ország három napon belül megsemmisülhetne, ezért a katonaság és a fegyveripar fejlesztésébe az év végéig további 700 millió eurót fektet Belgrád − közölte Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök az Abu-Dzabiban rendezett nemzetközi fegyverkiállítás apropóján.
2023. 02. 15., 09:21
Nem csak az új technológia fejlesztésére kell összpontosítanunk, hanem arra is, hogy a már meglévő technológiákat innovatív, újszerű módon alkalmazza a haderő a védelmi és támadó funkciókra.
2023. 02. 14., 09:11
A Duna vízén háromnapos kiképzés keretében tesztelte az MH vitéz Bertalan Árpád 1. Különleges Műveleti Dandár harctámogató osztagának állománya február nyolcadikától a különleges műveleti képességfejlesztés keretében átépített, újonnan navigációs műszerekkel felszerelt Zodiac Pro 850 típusú hajókat.
2023. 02. 09., 10:25
Banglades ugyan a világ egyik legszegényebb országa, de a haditengerészet védelmi erőinek egyik legfontosabb része, mivel a nagy kiterjedésű Bengáli-öböl, az itt található fontos nemzetközi kikötők, haditengerészeti támaszpontok, valamint a területhez kapcsolódó gazdasági övezet védelméért is felelős.
2023-02-02 13:50:19
Toborzóbuszokkal gazdagodik a Magyar Honvédség eszközállománya. Tíz darab Iveco Daily 35S16 típusú járművet adtak át az MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság (MH KIKNYP) részére január 31-én az MH Anyagellátó Raktárbázis (MH ARB) Újszász utcai objektumában.
2023-01-27 09:56:50
Hideg is, látni is alig lehet a felszín alatt, de a muszáj nagy úr. Márpedig gyakorolni muszáj még téli körülmények között is, éppen ezért hódítják meg évről-évre a csongrádi Holt-Tisza olykor fagyott, máskor „csak” roppant hideg vizét az MH II. Rákóczi Ferenc 14. Műszaki Ezred katonabúvárai.
2023-01-20 13:31:49
Az I. világháborút megelőző évtizedekben az egyre erősödő Németország hatalmas erőfeszítéseket tett, hogy egyenrangú világhatalommá váljon a fénykorát élő Brit Birodalommal. Versengésük egyik legfőbb színtere a haditengerészet volt, így a német mérnökök tudásuk legjavát beleadva, kiváló hadihajók sorát alkották meg.
   MÁSOK ÍRTÁK
2023. 03. 29., 09:41
Az MH 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezred hadihajós katonái március 27-én végrehajtották a Mosoni-Duna felderítését egy aknamentesítő hadihajóval és egy tűzszerész járőrhajóval.
2023. 03. 27., 14:26
Az Európai Unió Védelmi Alap (EDF) Űrkutatás témakörében rendeztek szakmai workshopot március 24-én, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campuson.
2023. 03. 24., 10:45
Megalakult az első állandó amerikai helyőrség Lengyelországban március 21-én. A 13 katonából és 140 civil munkatársból álló egység az Egyesült Államok Lengyelországba telepített erőinek logisztikai és infrastrukturális támogatását fogja biztosítani.
2023. 03. 23., 12:52
„High-tech hadsereg, átalakítások, fejlesztések a Magyar Honvédségben” címmel tartott előadást felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnöke Veszprémben, a Pannon Egyetemen, március 22-én, szerdán.

  JETfly Magazin

Áprilisban sem lesz hiány repülős rendezvényekből, előadásokból és beindul a repülőnapos szezon is! Olvasóinknak összegyűjtöttünk néhány programot, amire érdemes lesz ellátogatni.