2017. 10. 21. szombat
Orsolya
: 308 Ft   : 261 Ft Benzin: 366 Ft/l   Dízel: 376 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Hullámsírba veszett 118 tengerész

Art of WAR  |  2009. 08. 12., 14:17

Kilenc éve, 2000. augusztus 12-én az orosz hadsereg történetének legnagyobb tragédiája történt a Barents-tengeren: egy hadgyakorlaton felrobbant és a mélybe süllyed a Kurszk névre hallgató tengeralattjáró. A fedélzeten tartózkodó 118 tengerész életét veszette.

„Sötét van az íráshoz, de megpróbálom vakon. Itt van azoknak a névjegyzéke, akik a 9-es szektorban rekedtek, és megpróbálnak kijutni. Esély, úgy tünik, nincs. Legfeljebb tíz-húsz százalék. Mindenkit üdvözlök, nem kell kétségbeesni” – írta utolsó naplóbejegyzésében Dmitrij Kolesznyikov sorhajóhadnagy, a Kurszk másodkapitánya. Ha hinni lehet a forrásoknak, akkor ezeket a sorokat helyi idő szerint 15 óra 45 perckor vetette papírra. Néhány órával azután, hogy a hajótestet két hatalmas robbanás rázta meg, s az a mélybe merült.

A helyi idő szerint 11 óra 28 perckor történt tragédiáról a világ közvéleménye csak harmichat órával később szerzett tudomást. S bár ekkor az amerikaiak, a svédek és a norvégok azonnal felajánlották segítségüket, az orosz vezetés ehhez nem járult hozzá. Ennek is köszönhető, hogy 108 méter mélyen 118 tengerész vesztette életét…

– Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy a Kurszk tragédiája az orosz hadtörténelem egyik legsúlyosabb katasztrófája – mondta Nógrádi György, akitől megtudtuk azt is, hogy a K–141-es számú Antyej-osztályú (a NATO besorolás szerint Oscar II. osztályú) 154 méter hosszú, 18 méter széles és 9 méter magas tengeralattjárót 1994-ben gyártották, s nevét Kurszk városáról kapta, ahol 1943-ban zajlott le a II. Világháború legnagyobb páncélos ütközete. A tengeralattjáró fedélzetén 24 darab P–700-as típusú robotrepülőgép volt, emellett pedig négy darab 533 milliméteres, valamint két darab 650 milliméteres torpedó-vetőcsővel is el volt látva.

A biztonságpolitikai szakértő hozzátette: a mai napig nem lehet pontosan tudni, hogy mi okozta a Barents-tengeren gyakorlaton részt vevő Kurszk tragédiáját 2000. augusztus 12-én. A napvilágot látott adatok szerint két robbanás pusztította el a tengeralattjárót. Az elsőt nagy valószínüséggel az egyik rakéta hajtómüjéből kifolyt folyékony üzemanyag belobbanása okozta, míg a második akkor következett be, amikor a tengerfenékhez csapódó hajón felrobbantak a torpedók. Szerencsére a tengeralattjáró két darab atomreaktora nem sérült meg a robbanásokban, így nagyobb tragédia nem következett be.

A legénység nagy része már az első robbanást követően meghalt. Az azóta nyilvánosságra került adatokból azonban arra lehet következtetni, hogy huszonhárom ember túlélte a robbanást. Ők Dmitrij Kolesznyikov sorhajóhadnagy másodkapitány vezetésével a tengeralattjáró kilencedik rekeszében várták a mentőalakulatok megérkezését. Valószínüleg még napokon át életben voltak. A segítség azonban csak nem akart megérkezni…

 

– A tragédiát orosz részről először azzal magyarázták, hogy a Kurszkot egy amerikai hadihajó találta el, s emiatt süllyedt a tenger mélyére. Óriási botrány kerekedett belőle, amikor kiderült, hogy ez hazugság. A következő „hivatalos” magyarázat szerint egy orosz hajó tévedésből lőtte ki a tengeralattjárót. Ám hamar kiderült, hogy ez sem volt igaz. Másként fogalmazva, az oroszok el akarták tussolni, hogy nagy valószínüséggel müszaki hiba történt – mondta Nógrádi György.

A roncsokat végül csaknem tizennégy hónappal a tragédia után, közel százmillió dolláros költséggel, 2001. október 10-én emelték ki a norvégok emelték ki Barents-tengerből. Később az is kiderült, hogy lett volna olyan orosz hajó, amely végrehajthatta volna a kiemelést, ám ezt az oroszok egy filmforgatás miatt kölcsönadták az amerikaiaknak.

A biztonságpolitikai szakértő hozzátette: a tragédia után leváltották az orosz haditengerészet vezetőinek nagy részét. Ezzel azonban egy minőségi paradigmaváltás vette kezdetét, hiszen mára az orosz flotta ismét a világ élvonalába tartozik. Nem véletlen az, hogy a napokban óriási botrány kerekedett abból, hogy orosz tengeralattjárók megközelítették az amerikai partokat. Szerencsére az orosz flottának ma már nem az a feladata, mint a szovjet időkben volt, az azonban kétségtelen, hogy a mai biztonságpolitikában számolni kell az orosz haditengerészettel is – fogalmazott Nógrádi György, hozzátéve: sajnos a mai napig nagy az esélye egy hasonló tragédia bekövetkezésének, mivel a hadieszközök biztonságát teljesen másként definiálják Európában, mint Oroszországban.

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2017. 10. 09., 09:29
„A magyar társadalom büszke önökre, akik önként vállalták a legnemesebb szolgálatot” – mondta dr. Simicskó István honvédelmi miniszter október 7-én, a nyugat-magyarországi önkéntes területvédelmi tartalékosok eskütételének alkalmából.
2017. 10. 06., 10:07
Magyar és amerikai különleges műveleti csoportok folytatnak közös kiképzést Magyarországon. A 2009 óta tartó együttműködés fenntartásán túl a legfőbb cél a közös gyakorlás, valamint a hadműveleti tapasztalatok kölcsönös cseréje.
2017. 10. 04., 12:52
Az Airbus Defense and Space vállalat a napokban erősítette meg, hogy 2017. szeptember 27-én átadta az 50. A400M Atlas típusú katonai teherszállító repülőgépet a soron következő megrendelőnek.
2017-10-02 09:28:57
Az I. világháború idején, a Kaiser flottájának talán legfélelmetesebb fegyverei az U-bootok voltak. Az UB-65 jelzésű búvárnaszádtól azonban nemcsak az ellenség tartott, hanem saját legénysége is egyenesen rettegett tőle.
2017-09-27 14:19:27
A napokban egy érdekes fotó jelent meg, melyen egy meg nem nevezett egyiptomi légibázison lencsevégre kapták ez első Ka-52-esek egyikét, ráadásul egy AH-64D Apache társaságában.
   MÁSOK ÍRTÁK
2017. 10. 19., 11:48
A budaörsi repülőtér kisgépes világa az a hely, ahol a terepszín nem rejt, hanem vonzza a figyelmet. Jelen esetben a magyar katonai repülés történetének két emblematikus típusához.
2017. 10. 16., 13:12

Lázadás a Szovjetúnióban - 1967

Azt tudjuk, hogy a Szovjetunióban nem létezett nyílt elégedetlenség, sem sztrájkok, sem rendszerellenes tüntetések, felkelések, zavargások. Hivatalosan persze nem.
2017. 10. 12., 11:41
Hetvenhárom éve vette kezdetét az Alföld térségében a második világháború egyik legnagyobb páncélos ütközete.
2017. 10. 10., 10:23
Brnótól Pozsony felé autózva, nagyjából 30 kilométerre a cseh várostól, Starovicky település közelében egy magas talapzatra helyezett harckocsit pillanthatunk meg.

  JETfly Magazin

Hónap végén ismét jön az óraátállítás, ezzel pedig kezdetét veszi a légiközlekedésben is a téli szezon. A nyári időszak után a téli menetrend is teljes: kilenc új járat és sok más fejlesztés gondoskodik arról, hogy a novembertől március végéig tartó időszakban se múljon el az utazási kedv.