Akiknek még most is tart a világháború

Különleges helyszínen, a főváros XV. kerületének polgármesteri hivatalában rendezték meg a tüzszerészek napja alkalmából összehívott ünnepi állománygyülést az MH 1. Honvéd Tüzszerész és Hadihajós Zászlóalj katonái. Rákospalota önkormányzata azért adta „kölcsön” az ünnepségre a városháza dísztermét, mert a városrész vezetése hosszú ideje nagyon jó kapcsolatot ápol az alakulattal. Természetesen a tüzszerészek nemcsak a XV. kerületi önkormányzattal, hanem más városrészek és települések vezetőivel is kiemelkedő kapcsolatot tartanak fenn, így az ünnepségen részt vett Király Csaba rákospalotai alpolgármester, dr. Budaházi Gábor újpesti jegyző és Kopeczki Lajos, Erdőkertes település polgármestere is.

Szeptember 28-a évek óta a Magyar Honvédségben szolgáló tüzszerészek fegyvernemi napja. Mégpedig azért, mert 64 évvel ezelőtt, 1945. szeptember 28-án alakultak meg az első, önálló aknakutató alegységek, amelyeknek célja az volt, hogy a második világháborúból visszamaradt robbanószerkezetektől megtisztítsák az országot. A három aknakutató szakasz felállításával megkezdődött a szervezett lőszer és aknamentesítés. E munka az évek során több mint háromszáz áldozatot követelt. A fegyvernemi nap tisztelgés a hősi halált halt bajtársak emléke előtt – hangzott el az ünnepi állománygyülésen, amelynek elején Kovács József vezérőrnagy, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnokhelyettese felolvasta Benkő Tibor altábornagynak, az MH ÖHP parancsnokának köszöntő levelét.

„Az elmúlt évek alatt saját életük kockáztatásával végezték és végzik ma is az ország egész területén a robbanótestek hatástalanítását, megsemmisítését. Az önök által elméletben és gyakorlatban megszerzett szakmai tudás, felkészültség, tapasztalat garancia arra a biztonságra, amelyet a társadalom érezni akar nap, mint nap, amikor a földben rejtőző szerkezetek a felszínre kerülnek. Azonban napjainkban nemcsak a múlttal kell megküzdeniük, hanem a XXI. század robbanószerkezeteit is tökéletesen kell ismerniük. Müveleti területeken, küldetésük részeként önök biztosítják a misszióban tevékenykedő katonáink és a polgári lakosság biztonságát. Mint azt a szomorú, de ugyanakkor hősies példák is mutatják: életük feláldozásával is” – írta köszöntő levelében az összhaderőnemi parancsnok.

– Számunkra a második világháború még nem ért véget. Járőreink ma is naponta indulnak útba, hogy eltakarítsák a háborúból visszamaradt robbanószerkezeteket az országból. Számunkra még a mai napig folyamatos kihívást jelent a múlt hagyatéka, de folyamatos kihívást jelent a jelen is, és ki tudja, milyen kihívásokat tartogat a jövő? Kemény, férfias játék ez! A robbanótestekben meglapuló halál a kihívó fél, és sajnos nem mindig mi kerülünk ki győztesen – mondta ünnepi beszédében Hajdu Gábor mérnök ezredes.

Az MH 1. Honvéd Tüzszerész és Hadihajós Zászlóalj parancsnoka hozzátette: a tüzszerészek munkáját egyre jobban megbecsüli az ország. Talán ennek a megbecsülésnek a jele, hogy idén két vidéki településen is avattak tüzszerész emlékmüveket. Mesztegnyő és Nagyegyháza polgárai állítottak emléket egy-egy kopjafával a környéken elesetteknek.

– Hatvannégy évvel ezelőtt még szekéren, vagy gyalog indultak útnak a tüzszerészek. Hol vagyunk ma már ettől! Korszerü védőruházhat, robotok, új fejlesztésü müszerek, elektronikai eszközök, bombatakaró és robbantóüst, korszerü gépjármüvek segítik munkánkat. Mégsem lett veszélytelenebb a tüzszerész tevékenység, és az ember, aki ezeket az eszközöket müködteti, a mai napig csak a saját tudásában bízhat – mondta Hajdu ezredes, majd arról beszélt, hogy a NATO tagságból eredően az alakulat feladatai kibővültek. Az egység 2006 óta jelen van Afganisztánban, ahol a PRT-ban a tüzszerészek folyamatosan végzik munkájukat. A kabuli nemzetközi repülőtéren pedig az idén fejezték be a tüzszerész munkát.

A zászlóaljparancsnok kiemelte: az alakulat tüzszerész katonái számára idén júliustól új feladatként jelentkezett az MH Pápa Bázisrepülőtér tüzszerész biztosítása. Emellett pedig a zászlóalj állományából egyre többen végeznek el különféle külföldi tüzszerész tanfolyamokat, s idén már második alkalommal hajtották végre az IED, vagyis az improvizált robbanótestek hatástalanítását magába foglaló képzést.

Hajdu Gábor mérnök ezredes elmondta azt is, hogy a Bevetési Irány 2009 névre keresztelt harcászati gyakorlaton az alakulat hadihajósai tanúbizonyságát adták annak, hogy képesek a vízi utakat is megvédeni, szükség esetén mentesíteni. Idén pedig több ízben kiderült, hogy az alakulat búvárainak, tüzszerészeinek és hadihajósainak közös munkájára szükség van, hiszen csak így képzelhető el számos esetben a mentesítés.

Az ünnepség ezt követően osztályos fokozatok és elismerések átadásával folytatódott. A sikeres vizsga letétele után Kovács József vezérőrnagy az első osztályú tüzszerész fokozat megszerzését tanúsító oklevelet adta át Fazekas Judit zászlósnak, Szollár Norbert főtörzsőrmesternek, Martin László főtörzsőrmesternek és Szabó Tamás törzsőrmesternek. A harmadosztályú tüzszerész fokozat megszerzését tanúsító okleveleket Hajdu Gábor mérnök ezredes adta át a sikeres vizsgát tett katonáknak. Az ünnepi állománygyülésen résztvevő önkormányzati vezetők pedig tárgyjutalmakat adtak át a kimagasló szakmai munkát végző tüzszerészeknek.

A fegyvernemi nap alkalmából rendezett ünnepségsorozat délután a Logodi utcában folytatódott. Itt található meg a hősi halált halt tüzszerészek emlékmüve, amelyet 1985-ben állíttatott a főváros. „A hős tüzszerészek emlékének, akik életüket sem kímélve szálltak szembe, és küzdenek ma is az ártatlanokra leselkedő halállal” – olvasható az emlékmüvön, amelyet nemcsak az alakulat és az összhaderőnemi parancsnokság vezetői, hanem a tüzszerészekkel szoros kapcsolatban álló társfegyveres szervek, illetve civil szervezetek képviselői is megkoszorúztak.

A Logodi utcából a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HIM) díszudvarára vonultak át az ünnepség résztvevői. Itt található meg ugyanis a Veterán Tüzszerészek és Aknakutatók Bajtársi Egyesülete által emelt emléktábla, amely a világháború óta szolgálatteljesítés közben életüket vesztett tüzszerészek neveit tartalmazza. „Mind hősök voltak ők – mind bátor férfiak” – hirdeti az emléktábla…

A díszudvaron megrendezett koszorúzás előtt dr. Ravasz István alezredes, a HIM Hadtörténeti Múzeum és Könyvtár vezető kutatója elevenítette fel a második világháborút követően megalakult magyar tüzszerész alegységek történetét. Elmondta: a háború, amely végigsöpört Magyarországon, sokféle módon hagyta hátra kézjegyét. Például különféle robbanótestek százezrei maradtak az erdőkben, mezőkön, árokpartokon, házak romjai alatt. És kerülnek elő a mai napig is…

Mint elhangzott: a tüzszerész munkaszakaszok 1945. szeptember 28-án alakultak meg a kerületi parancsnokságokon. Azonban tudott, hogy már az 1943-as év második felében léteztek a légoltalom tüzszerészei a Magyar Királyi Honvédségben és már angol repülőbombát hatástalanítottak. A háború befejezése után magyar tüzszerész rajok-szakaszok alakultak, amelyek 1946 augusztusáig a szovjet, vagy éppen a bolgár tüzszerészekkel párhuzamosan, hol azok kötelékében, hol azoktól függetlenül dolgoztak. Ám ezt követően teljes egészében átvették Magyarország aknamentesítését.

A Honvédelmi Minisztérium 1946. november 1-jétől az ország területén müködő aknakutató-, és tüzszerész csoportokat két önálló aknakutató századba vonta össze; a budapestibe és a székesfehérváriba. Emellett a Duna és a Balaton aknamentesítését a honvéd hadihajós osztály végezte. Sok ezer tonna robbanószerkezetet gyüjtöttek össze és hatástalanítottak, amelynek során közel hétszáz bajtársuk halt hősi halált. Ennek többszörösére tehető a súlyos sebesülést szenvedettel száma. Szisztematikus munkájukat 1948 végére befejezték ugyan, ám hazánk aknamentesítése még korántsem ért véget akkor – mondta dr. Ravasz István alezredes, aki szerint a háború a tüzszerészek számára mindaddig nem érhet véget, amíg egyetlen akna, gránát, vagy éppen lőszer is előbukkan az építkezéseken, vagy a szántáskor.

A Hadtörténeti Intézetben megrendezett ünnepség az emléktábla megkoszorúzásával, majd a Magyar Takarodó hangjaival ért véget.