Űrrepülőgépet vezettek, űrsétát tettek

Vajon milyen érzés ürrepülőgépet vezetni? Hogy érzi magát az ember ürséta közben? Hogyan kell hozzáilleszteni egy új modult a Nemzetközi Ürállomáshoz? Mekkora a felelőssége egy ürmissziót irányító földi parancsnoknak? Nos, ezekre a kérdésekre csak a sokak által irigyelt foglalkozást üző ürhajósok tudhatják a választ! Vagy mégsem?

Létezik ugyanis egy tábor, amely ha nem is a valóságos, de azt a legjobban megközelítő körülmények között mutatja be az ürhajósok és az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Légügyi és Ürhajózási Hivatalának, a NASA-nak a munkáját. Igaz ezt a tábort a tengeren túl, az amerikai Alabama államban, Hunstville városában rendezik meg minden évben, így oda csak tényleg a legszerencsésebbek juthatnak el. És e szerencsések között, 1992 óta minden esztendőben ott van két magyar fiatal – egy lány és egy fiú – is. A Magyar Asztronautikai Társaságot ugyanis ebben az évben kérték fel a NASA nemzetközi ürtáborát szervezők, hogy döntsék el: ki utazhat ki Magyarországról egy-egy hétre az Amerikai Egyesült Államokba?

– Egészen a 2008-as esztendőig úgy jártunk el, hogy minden évben kiírtunk egy esszépályázatot a középiskolás fiatalok számára. A pályázaton a legjobb pályamüvet benyújtó lány és fiú a következő évben utazhatott a NASA táborba – mondta el Bacsárdi László. A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) főtitkára hozzátette: idén változtattak a szabályokon, az a középiskolás, aki 2010-ben szeretne eljutni a NASA nemzetközi ürtáborába négy feladat közül választhat. A központi téma mindenhol ugyanaz, ennek címe: „Ugródeszka: a Hold”. Ugyanis idén negyven éve, hogy a NASA ürhajósai leszálltak a Föld kísérőjén.

Szóval a pályázók esszét írhatnak, rajzolhatnak, holdbázist tervezhetnek, vagy éppen tudáspróbát teljesíthetnek, s a pályamüveket 2010. február 10-ig kell beküldeniük. Természetesen minden feladat egyformán számít a neves szakemberekből álló zsürinél az értékeléskor – tudtuk meg a MANT főtitkárától, aki hozzátette azt is, hogy a részéletes pályázati kiírás megtekinthető a társaság honlapján.

A nemzetközi ürtáborral kapcsolatban Bacsárdi László elmondta: nagy létszámú diáksereg gyülik össze minden nyáron Hunstville-ben, hiszen általában 20-25 országból érkeznek az ürkutatás és a csillagászat ifjú szerelmesei. Idén egészen pontosan 22 ország diákjai vettek részt az egy hetes táboron. Ez idő alatt megismerkedhettek az ürkutatás történetével, találkozhattak ürhajósokkal, illetve kipróbálhatták magukat különféle küldetésekben.

De már magának, a tábornak helyet adó Amerikai Rakéta és Ürközpont nevü komplexum is rendszerint lenyügözi a diákokat, hiszen itt megtekintik például a Saturn–5 rakétát, amely a Holdra szállásban segítette az amerikai ürhajósokat. De ugyancsak itt van kiállítva az Pathfinder (Útkereső) névre ürsikló, amelyik soha nem járt a világürben, hiszen a többi ürrepülőgép mérnöki-müszaki példánya

A legnagyobb élmény azonban kétségtelenül az a fiatalok számára, amikor kipróbálhatják a különféle szimulátorokat. Ezek segítségével ürrepülőgépet vezetnek, az ürmissziót irányító földi vezérlőteremben tevékenykednek, a Nemzetközi Ürállomás, az ISS fedélzetén dolgoznak, vagy éppen ürsétát tesznek.

E szimulátorokban egyébként idén minden táborlakó teljesített három, egyenként egy-egy órás küldetést, a tábor zárásaként pedig valamennyien egy hat órás misszióban vettek részt, amelynek során már minden tevékenységet önállóan kellett végrehajtaniuk. A tábor szervezői pedig különféle problémák elé állították a diákokat: volt, hogy felmelegedett az ürsikló hővédőpajzsa, illetve elromlott a légszürője. De az ürállomás „fedélzetén” is akadtak problémák, hiszen kiszöktek a kísérleti állatok, a földi vezérlőközpontban pedig hirtelen áramszünet és az ürállomással folyamatosan tartott kapcsolat váratlan megszakadása nehezítette a munkát.

A Magyar Asztronautikai Társaság főtitkára úgy véli, a tábor nagyon hasznos volt minden fiatal részére. És nemcsak azért, mert testközelből láthatták a NASA szakembereit munka közben, hanem azért is, mert egy nemzetközi csapatban dolgozhattak.

Bacsárdi László egyébként tavaly kísérőként maga is részt vett a nemzetközi táborban, hiszen a MANT nem engedi egyedül útnak a tengeren túlra a fiatalokat. Idén Horvai Ferenc, a Magyar Ürkutatási Iroda munkatársa, a Magyar Asztronautikai Társaság elnökségi tagja kísérte el a pályázat nyerteseit Amerikába. Ő részt vett a tanároknak szóló ürtáborban, valamint egy tanári továbbképzésen is. Ez utóbbin olyan módszertani gyakorlatokkal találkozott, valamint elméleti és gyakorlati előadásokon vett részt, amelyek az ürkutatás tevékenységének tanításba történő beépítéséről szóltak.

S hogy kik is voltak az idei szerencsések? A Magyar Asztronautikai Társaság tavalyi pályázatán két 15 éves fiatal nyert. Zipperer Bernadett a székesfehérvári Vasvári Pál Gimnázium, míg Varga Márton a pannonhalmi Bencés Gimnázium tanulójaként jutott el idén nyáron, egészen pontosan július 24-e és augusztus 1-je között az Amerikai Egyesült Államokba. Bernadett a honvedelm.hu érdeklődésére elmondta: „Reszkess Univerzus, Európa rád figyel!” címü esszéjével pályázott, amely szerencsére elnyerte a zsüri tetszését és a legjobb lányként kijuthatott a nemzetközi ürtáborba. A pályamunkában a rövid, történeti áttekintést követően bemutatta, hogy miként fejlődött az elmúlt évtizedekben a rakétatechnika, majd jellemezte az európai országok által kivitelezett öt ürprojektet.

– Az Amerikai Egyesült Államokban töltött egy hét során számomra az volt a legnagyobb élmény, hogy találkozhattam olyan emberekkel, akik jelentős szerepet játszottak az ürkutatásban – mesélte Bernadett, aki felnőttként is az ürkutatással szeretne foglalkozni.

A Fejér megyei kis faluban, Gánton lakó gimnazista elmondta azt is, hogy élete egyik legnagyobb élménye volt, amikor a tábort záró hat órás ürmisszió során a Nemzetközi Ürállomás fedélzeti mérnöke volt, s egy müholdat kellett megjavítania.

Bernadett társa az idei ürtáborban Varga Márton volt, aki a pannonhalmi Bencés Gimnázium diákja. Ő az „Európa felnő” címü esszéjével pályázott és nyert a Magyar Asztronautikai Társaságnál. Mint elmondta: máig nem tudja igazából felfogni, hogy ő utazhatott a tengeren túlra. Ez volt élete első repülése, az elején még nagyon élvezte, de hazafelé jövet már végigaludta a repülőutat.

Márton számára egyébként nemcsak a Hunstville-ben eltöltött idő marad felejthetetlen, hanem az is, hogy eljutottak New Yorkba és Washingtonba is. Hiszen kevés 15 éves magyar fiú mondhatja el magáról, hogy látta az Egyesült Államok fővárosát.

– A kinn töltött egy hét során találkoztunk régebben szolgált, s még ma is aktív ürhajósokkal, akiktől rengeteg érdekességet tudhattunk meg – árulta el Márton, akit az iskolakezdés után több tanára is megkeresett, tartson előadást az Amerikában átéltekről.

Természetesen a fiatalember is a tábort záró hat órás missziót élvezte a legjobban, amikor a földi irányító központban tevékenykedett, az üzemanyagtartály hőmérsékletének változásait figyelte.