Öt éve szűnt meg a sorkötelezettség

A sorozott hadsereg megszüntetéséhez többéves folyamat vezetett. Az 1990-es évek biztonsági kockázatelemzései megállapították, hogy az országot nem fenyegeti olyan fegyveres konfliktus, amely elérné a háborús küszöb mértékét, ily módon lehetővé vált a korábbi katonai struktúrák átalakítása, a katonai szervezetek számának és létszámának csökkentése, a vezetés korszerüsítése.

Az önkéntes haderőre történő átállás következő lépcsőfoka az volt, amikor 1995-ben az Országgyülés határozatot hozott a vegyes, vagyis az önkéntes és sorozott haderő létrehozásáról. A 2002-ben hivatalba lépett kormány pedig úgy ítélte meg, hogy az ország gazdasági teherbíró képessége lehetőséget biztosít az önkéntes haderőre történő átállásra. A 2002 nyarán elindított és egy évvel később befejezett védelmi felülvizsgálat döntései pedig lehetővé tették, hogy a Magyar Honvédség létszáma csökkenjen, struktúrája ésszerübbé váljon, korszerütlen haditechnikai eszközeit pedig kivonhassa a rendszerből.

A folyamat 2004-ben ért véget. Ebben az évben, november 3-án leszereltek az utolsó sorkatonák – összesen 1831-en. A magyar sorozott hadsereg utolsó tíz napját – több helyőrségben is – egy óriási, harminc méter hosszú, sárga „centi” jelképezte, amelyből minden nap közéleti személyiségek vágtak le egy-egy „centimétert”. Az utolsó darabot a miniszterelnök és Juhász Ferenc akkori honvédelmi miniszter vágta le.

A budapesti Hősök Terén, a felsorakozott, leszerelő sorkatonák számára rendezett nagyszabású ünnepségen – amelyen részt vett Szenes Zoltán altábornagy, akkori vezérkari főnök is – Gyurcsány Ferenc akkor a következőképpen fogalmazott: „Magyarország fiainak, édesanyáknak, aggódó feleségeknek, kedveseknek jelentem: Magyarországon nem lesz több sorozás!”

Az elmúlt öt évben bebizonyosodott: az önkéntes haderő iránti kezdeti bizalom – a felmérések szerint a sorozás megszüntetését a magyar lakosság háromnegyede támogatta – tovább erősödött. Ezt bizonyítja az is, hogy a Szonda Ipsos által tavaly elvégezett felmérés szerint a magyar lakosság 98 százaléka tudja, hogy az országot hivatásos és szerződéses katonákból álló haderő védi. Ráadásul a felnőtt lakosság egyre nagyobb hányada tartja azt elképzelhetőnek, hogy önkéntes katonai szolgálatot vállaljon. Mindezek mellett, a legfontosabb közintézmények bizalmi rangsorában a Magyar Honvédség a második helyen áll.

Az elmúlt öt évben egyébként az is kiderült, hogy az önkéntesen bevonult katonák már nemcsak életformaként, hanem a munkaerő-piaci szempontok és lehetőségek mérlegelésével választják. Éppen ezért az utánpótlás biztosítása az elmúlt fél évtizedben nagy feladatot jelentett a szakembereknek: korábban a megyei hadkiegészítő parancsnokságok toborzóirodáinak, majd a 2007. január 1-től érvényes új szervezeti struktúrában a toborzó-, és érdekvédelmi központok toborzóirodáinak, valamint a toborzó-, és érdekvédelmi irodák munkatársainak.

A Honvédelmi Minisztérium Személyzeti Főosztály, Központi Toborzó, Érdekvédelmi és Katonai Igazgatási Osztályától kapott információk szerint a toborzó irodák 2004-ben 2274 jelentkezőt toboroztak, egy évvel később azonban már csak 576-ot, 2006-ban pedig mindössze 356-an kezdhették meg szerződéses katonai szolgálatukat. A visszaesés oka az volt, hogy a haderő-átalakítás az alakulatok létszámának csökkentésével járt együtt, így a toborzóirodákhoz jóval kisebb „igény” érkezett a katonai szervezetektől. 2007-ben, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság megalakulásával egy időben a katonai szervezetek is megkapták a legújabb állománytábláikat, így ismét egyre több szerződéses katonát kerestek. Ekkor hirtelen mintegy ezer fős igény jelentkezett, s ezeket a helyeket nem is sikerült maradéktalanul feltölteni, ebben az esztendőben összesen 878-an vonultak be. Tavaly már 1302-en öltötték magukra a Magyar Honvédség egyenruháját, az idei év első tíz hónapjában pedig összesen 1646 szerződéses katona kezdte meg szolgálatát.

Az önkéntes haderő létrejötte óta a Magyar Honvédségben minden év november 3-án nagyszabású rendezvénnyel emlékeznek meg a sorozás megszüntetéséről. 2005-ben parlamenti látogatáson vehettek részt azok, akik meghívást kaptak a programra. 2006-ban Székesfehérvár helyőrségben rendezték meg az ünnepséget, amelyet ugyancsak összekötöttek a város nevezetességeinek bemutatásával. 2007-ben a fővárosban, az MH Támogató Dandár Zách utcai objektuma, vagyis a Maléter Pál Laktanya adott otthont az önkéntes haderő napi ünnepségnek, tavaly pedig Szolnokon rendeztek egész napos programot, amelynek keretében a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum hadkiegészítési szakgyüjteményét is megtekintették.

Idén a Honvédelmi Minisztérium az önkéntes haderő ötödik évfordulója alkalmából százhúsz szerződéses katona számára múzeumlátogatást szervez. A szerencsés „kiválasztottak” november 5-én a júniusi Múzeumok Éjszakáján is nagy közönségsikert aratott Sziklakórházat, a HM Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség Technológiai Igazgatóság múzeumát, valamint a HM Logisztikai Ellátó Központ gyüjteményes múzeumát tekinthetik meg. A programot követően Tömböl László mérnök vezérezredes, a HM Honvéd Vezérkar főnöke a Stefánia Palotában köszönti majd a katonákat.