A kőkráter mélyén ürítették ki a tárakat

A gyakorlat célja az volt, hogy minden szakasz legalább egyszer hajtson végre szakasz-kötelék lőgyakorlatot annak érdekében, hogy a parancsnoki állomány, illetve a szakasz vezetése a teljes kötelék együttes alkalmazásakor a gyakorlatban is vizsgázzon, biztosítva a készségek szintentartását. Megérkezésükkor, egy kilométerre a bányától, szakasz összpontosítási körletet foglaltak el. Az előírásoknak megfelelően már itt táblák, zárószalagok figyelmeztették a helybelieket a veszélyekre. Tabányi Viktor főhadnagy, a szakasz parancsnoka, a kijelölt parancsnoki állománnyal, és Somodi Zoltán főhadnaggyal, a lövészet vezetőjével parancsnoki felderítésre indult. Ezalatt Pap Zsolt főtörzsőrmester szakaszvezénylő készítette fel a missziósokat. Otthon, a katonák többsége, az MH 25/88. Könnyü Vegyes Zászlóaljnál szolgál.

 A védelmi terepszakasz elfoglalása és a tartalék tüzcsoport elhelyezését követően adták ki a tüzparancsot. Huszonhat karabély és három géppuska szólalt meg egyszerre. A kőkráter visszhangzott a sorozatok zajától. A terep adta feltételeknek megfelelően, vonalban helyezkedtek el. A feltételezett ellenséget imitáló céltáblákat, és a színes léggömböket 3–400 méterre helyezték ki. A szakaszparancsnok nyomjelző lövedékkel jelölte meg az ellenséges erők fészkét, hogy tüzösszpontosítással kényszerítsék meghátrálásra őket. A program szerint azonban kitörtek, közeledtek, ezért a KFOR szakasz a rajonkénti elszakadást is gyakorolta. Elfoglalták a másodlagos terepszakaszt. A parancsnok „aknavető” tüztámogatást kért, elvégezték a tartalék előre mozgatását, csatlakozását, és intézkedtek a lőszer utánpótlására.

A feladatsort nehezítette, hogy meglepetésszerüen sebesülteket jelöltek ki. Az ilyenkor szokásos eljárásnak megfelelően, az ellátásra szorulóknak, bajtársaik, a nem szervezetszerü egészségügyi katonák adtak elsősegélyt, akik hátizsákjukban nagyértékü egészségügyi felszerelést vittek magukkal. A sérülteket úgynevezett sebesültgyüjtő fészekbe vitték. A harcászat során a parancsnoki állomány Motorola és PRC-138-as rádiókkal tartotta a kapcsolatot. Adó-vevők voltak a tartaléknál és a felderítőknél. A lövészet lezárását követően Tabányi Viktor és Somodi Zoltán értékelte az állomány tevékenységét, a feladat végrehajtásának színvonalát. Eredményesnek tartották, és kiemelték, hogy az ismeretlen terepen jól teljesítettek a kontingens békefenntartói.