Szolnokon rendezték meg az értékelő és feladatszabó értekezletet

Katonai tiszteletadással fogadták kedden délelőtt a szolnoki MH Ittebei Kis József Helikopterbázison Dr. Szekeres Imre honvédelmi minisztert, aki a Magyar Honvédség, és a Honvédelmi Minisztérium vezetői állománya, valamint az alakulatok és a katonai szervezetek vezetői részére tartotta meg a hagyományos éves értékelő és feladatszabó értekezletet.

A rendezvény elején a miniszter és a meghívott vendégek megtekintették a szárazföldi készenléti szolgálat, a légiszállítási készenléti alegység, valamint a honvédelmi katasztrófavédelmi rendszer (HKR) elemeit. Jelentésében Kovács József vezérőrnagy, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság (ÖHP) szárazföldi haderőnem főnöke elmondta: a szárazföldi készenléti szolgálat rendeltetése az országot ért váratlan támadás, vagy idegen fegyveres csoportok által az országhatár megsértése, valamint egy esetleges terrorcselekmény közvetlen veszélye esetén, annak elhárítására, a megfelelő reagáló képesség biztosítása. A készenléti alegységek rendeltetése pedig az, hogy a riasztást követően meghatározott normaidőn belül érjék el a készenlétet a váratlanul jelentkező feladatok végrehajtására.

Elhangzott az is, hogy a Magyar Honvédségen belül létrehozott HKR kapcsolódik az országos katasztrófavédelmi rendszerhez. A honvédelmi katasztrófavédelmi rendszerben az ÖHP katonai szervezeteiből minden nap, 24 órán keresztül több mint ezer katona, háromszáz technikai eszköz 92 munkacsoportban vesz részt – emelte ki Kovács tábornok.

Ezt követően a repülőbázison települt alakulatok – az MH 86. Szolnok Helikopterbázis, az MH 34. Bercsényi László Különleges Müveleti Zászlóalj és az MH 25/88. Könnyü Vegyes Zászlóalj – képviselői mutatták be, hogy milyen erőkkel vesznek részt a honvédelmi katasztrófavédelmi rendszerben.

A rendezvény úgynevezett dinamikus bemutatóval folytatódott, amelyen a Magyar Köztársaság területére betört fegyveres csoport felszámolását mutatták be a szolnoki alakulatok, majd a HKR elemeiből az árvízvédelmi, a kutató-mentő és a speciális tüzoltó képességet demonstrálták a katonák. Ez utóbbinál „munka közben” tekinthették meg a két és fél köbméter ürtartalmú, légi tüzoltó ballont az értékelő és feladatszabó értekezlet résztvevői.

Változások és vállalások

Az év egyik legfontosabb és legmeghatározóbb rendezvényén rendkívüli módon nem csak egy, hanem az elmúlt négy esztendő tevékenységét értékelte felszólalásában Szekeres Imre. A honvédelmi miniszter elmondta: az elmúlt periódus a megújulásról szólt. 2006 óta alapvető változások zajlottak le a Magyar Honvédségben, amelynek eredményeként az elavult tömeghadsereg eltünt, helyébe pedig egy, a 21. század kihívásaira választ adni képes önkéntes, hivatásos haderő lépett.

Az elmúlt négy év a nemzeti konszenzus jegyében telt – hangsúlyozta a honvédelmi tárca vezetője, hozzátéve: a parlamenti pártok a kormányzati ciklus teljes időszakában egységesen támogatták a beterjesztett országgyülési javaslatokat. A megújulás másik záloga az volt, hogy az ország vállalásai reálisak és végrehajthatók voltak, összhangban álltak a teherbíró-képességgel.

Szekeres Imre szerint nyugodtan kijelenthető, hogy a 2006 nyarán kitüzött szerkezeti átalakítási célokat sikerült maradéktalanul megvalósítani. Ehhez azonban szükség volt a jogszabályi környezet megteremtésére is. Az elmúlt négy évben megalkotott szabályzókkal a békeidőszaki müködére vonatkozó szabályok rendszere hosszú idő után újra teljessé vált. Emellett a Nemzeti Katonai Stratégia megalkotásával és elfogadásával a kormány több mint egy évtizedes hiányt pótolt.

– A nemzeti Katonai Stratégia megalkotását és elfogadását a kormányzati ciklus egyik legfontosabb eredményének tartom. A stratégia megszületése kiemelkedő esemény a Magyar Honvédség életében, hiszen a rendszerváltozás óta nem volt Magyarországnak korszerü katonai stratégiája. Ez az alapdokumentum hosszú távra meghatározza a Magyar Köztársaság katonai feladatait, illetve a Magyar Honvédség fejlesztésének fő irányait – mondta Szekeres Imre.

A továbbiakban a honvédelmi miniszter arról beszélt, hogy a Magyar Honvédség megújult. A szervezeti változások alapjaiban változtatták meg a haderőt. Az átalakítás azért volt elsődleges fontosságú, mert csak egy korszerü, önkéntes alapon szerveződő haderőt érdemes fejleszteni, és mert csak egy ilyen haderő képes kimagasló szinten ellátni alapvető feladatait. Szekeres Imre emlékeztetett arra, hogy a változások 2006 nyarán a Honvédelmi Minisztérium átalakításával kezdődtek, amelynek szervezete így átláthatóbbá és egyszerübbé vált. Ezt követően fogtak hozzá az MH Összhaderőnemi Parancsnokság létrehozásához, amelyet fél év alatt sikerült is megvalósítani. Az elmúlt három év müködése során egyértelmüen bebizonyosodott, hogy a honvédség új, integrált, középszintü vezető szerve biztosítja a döntések gyors meghozatalát, egyszerübb és egységes elvek mentén történő előkészítését.

A minisztérium háttérintézményeit is jelentős mértékben átalakítottuk – folytatta Szekeres Imre –, a korábbi 32 hivatalból és háttérintézményből hét maradt. Az átalakított Magyar Honvédség létszám-összetétele pedig kedvező irányba változott, növekedett a csapatlétszám. Ma már az összlétszám 87 százaléka szolgál a csapatoknál.

Megújult kiképzési rendszer

– Az önkéntes, hivatásos haderő jóval magasabb követelményekkel szembesül, a katonák képzettsége, tudása pedig jelentősen bővült. Ezek a változások lehetővé tették, hogy a Magyar Honvédség kiképzési és felkészítési rendszerét gyökeresen megújítsuk, igazodva a megváltozott szervezethez és követelményrendszerhez. Bevezettük, hogy a Magyar Honvédség állományának minden tagja egységes alapkiképzésben részesüljön. Az így megszerzett tudásra lépcsőzetesen épülnek a további feladat-, és képességorientált kiképzések – mondta Szekeres Imre.

A tárcavezető beszédében hangsúlyozta azt is, hogy miután 2007-ben befejeződött a szerkezeti átalakítás, 2008-tól a hangsúly a stabilizációra és a fejlesztésre került. Kiemelkedő jelentőségü volt a Gripen repülőgépek hadrendbe állítása, a NATO Nehéz Légiszállító Ezred Pápára települése pedig az elmúlt négy év egyik legnagyobb szakmai sikere. Emellett folytatódott a gépjármü beszerzési program, valamint a harcjármüvek modernizációs programja is. A projekt kezdete óta már közel hatszáz új gépjármüvet állítottak rendszerbe. Mindezek mellett a tábori, illetve az állandó telepítésü híradó rendszerek fejlesztése területén is fontos előrelépés történt. Jelentős eredménnyel jártak az erők megóvása és az erők mobilitásának növelésével kapcsolatos fejlesztések is. Így fejlesztették a tüzszerész képességet, illetve megőrizték a Magyar Honvédség páncéltörő és páncélelhárító képességét, valamint modernizálták a katonák egyéni felszerelését, fegyverzetét.

– Személyesen is rendkívül nagy sikernek tartom, hogy 2007. július 1-jén létrejött a HM Állami Egészségügyi Központ, amely azóta az ország legkorszerübb, a 21. század követelményeinek megfelelő kórházává vált – mondta a honvédelmi miniszter, hozzátéve: a magyar katona-egészségügy is komoly elismerésben részesült, hiszen az elmúlt év végén Budapesten alakult meg a NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központja, amely egyfajta tudásközpontként müködik a jövőben.

Értékelő beszédében Szekeres Imre kiemelte azt is, hogy a honvédelem két alappillére, vagyis a nemzeti önerő és a szövetségesi együttmüködés egyformán fontos. A Magyar Honvédség megvédi Magyarországot, biztosítja a Magyar Köztársaság légterének szuverenitását és részt vesz a természeti katasztrófák, a rendkívüli helyzetek következményeinek felszámolásában. Emellett kész és képes a nemzetközi béketeremtő, békefenntartó és humanitárius müveletben való hatékony és eredményes részvételre is.

Balkán, Afganisztán

„Az elmúlt időszakban és a közeljövőben is kiemelt feladatként kezeltük és kezeljük a nyugat-balkáni, illetve az afganisztáni jelenlétünket” – húzta alá a miniszter. A balkáni régió stabilitása továbbra is alapvető nemzeti érdekünk. Ez abban is tükröződik, hogy a békefenntartásban résztvevő magyar erők kétharmada a Nyugat-Balkánon teljesít szolgálatot. És annak ellenére, hogy a nemzetközi erők létszáma csökkent, a magyar szerepvállalás nem változik.

Szekeres Imre szerint az afganisztáni szerepvállalás a Magyar Honvédség eddigi legösszetettebb, legjelentősebb és legnagyobb kihívást jelentő válságkezelő feladata. A tartományi újjáépítési csoport mellett a magyarok 2008. októbere és 2009. márciusa között vezető nemzetként, sikeresen látták el a kabuli nemzetközi repülőtér üzemeltetését. 2009-ben pedig az Amerikai Egyesült Államok haderejével együttmüködve Müveleti Tanácsadó és Összekötő Csoportot (OMLT) állítottak fel.

A miniszter hangsúlyozta: a Magyar Honvédség 2010-ben is folytatja, ráadásul bővíti is az afganisztáni válságkezelő müveletben való részvételét. Az év első felétől növekedik a magyar kontingens létszáma, a második félévben pedig további 100-130 katonát szeretnének az ázsiai országba küldeni. Ebben már benne van egy újabb OMLT, illetve a kabuli repülőtér irányításának ismételt elvállalásához szükséges létszám is.

A továbbiakban a honvédelmi miniszter a Magyar Honvédség társadalmi támogatottságáról beszélt, amely jelentős. A közvélemény-kutatási adatok szerint folyamatosan erősödik honvédség társadalmi elfogadottsága, jelenleg az első három legismertebb intézmény közé tartozik. „A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség nyitott a társadalom felé!” – jelentette ki a tárcavezető, hangsúlyozva: az elmúlt években hagyományt teremtettek azzal, hogy a missziókba kiutazó, illetve az onnan hazaérkező kontingenseket a nagyvárosok főterein, a helyi lakosság előtt búcsúztatták és köszöntötték. S ugyancsak ezt a gyakorlatot folytatták számos parancsnoki kinevezés esetén is.

Telepíthetőség, müveletben tarthatóság

A jövőről szólva Szekeres Imre kiemelte: meggyőződése, hogy az egyik legfontosabb feladat a Magyar Honvédség transzformációjának a NATO-ban zajló folyamatokkal összhangban történő kiteljesítése lesz. Emellett ugyancsak fontos, hogy a technikai fejlesztések a megfelelő ütemben folytatódjanak. Ennek érdekében nagyon fontos a szárazföldi erők telepíthetőségi és müveletben tarthatósági jellemzőinek folyamatos fejlesztése.

– A haza védelme, a kollektív védelmi feladatok ellátása és a nemzetközi békemüveletekben való jelenlét mindegyike megköveteli az alakulatok telepíthetőségének folyamatos növelését. Célunk, hogy a szárazföldi haderő és az azokat támogató egyéb szervezeti elemek telepíthető hányada 2014-re elérje a negyven százalékot, 2016-ra pedig meghaladja az ötven százalékot – fogalmazott a miniszter, hangsúlyozva: a modern, telepíthető képességekkel rendelkező hadsereg elképzelhetetlen a feladatait megfelelő szinten ellátni képes haderő nélkül. Éppen ezért cél a Gripen harci repülőgépek minél szélesebb spektrumú alkalmazásához szükséges képességek elérése. Ugyancsak cél, hogy középtávon biztosítani tudják a magyar pilóták megnövekedett repülési időigényét is. Ennek érdekében – a helikopter program keretében – a Mi–17-es szállítóhelikoptereket és a Mi–24-es harci helikoptereket felújítják. A Mi–8-as szállítóhelikoptereket pedig új típussal váltják ki. A müveletek támogatása érdekében nagyon fontos a Magyar Honvédség merevszárnyas légi szállító képességének fenntartása is. Ezért az An–26-os repülőgépek üzemidejének meghosszabbítását, modernizálását, valamint 2014-től cseréjük megkezdését tervezik.

A NATO új stratégiai koncepciójáról szólva a honvédelmi miniszter hangsúlyozta: a Magyar Köztársaság célja egyértelmü és világos. Napjaink megváltozott világához kell igazítani a szövetséget, ehhez pedig újfajta gondolkodásra van szükség. A stratégiai koncepciónak újra meg kell erősítenie a transzatlanti kapcsolatok fontosságát. Ki kell mondani, hogy Európa és Észak-Amerika egymásra vannak utalva.

– Magyarország a szövetségen belüli, többnemzeti együttmüködés erősítésében látja a jövő útját. Ehhez kapcsolódóan kulcskérdésnek tartom a közös finanszírozás elvének érvényesítését a közös, szövetségi müveletek vonatkozásában – jelentette ki Szekeres Imre.

Beszédének végén a honvédelmi tárca vezetője kitért arra is, hogy a képességfejlesztés kapcsán nagyobb figyelmet kell fordítani a szövetség más szervezetekkel való kapcsolatára, különös tekintettel az Európai Unióra. Az együttmüködés kiterjesztésének keretében szükség van a NATO-EU kapcsolatok stratégiai szintü javítására. Hiszen nem elfogadható, hogy ma egyetlen közös müvelete van a két szervezetnek, a bosznia-hercegovinai ALTHEA misszió.

A NATO-EU együttmüködésről szólva Szekeres Imre hangsúlyozta azt is, hogy 2011. januárjától Magyarország látja el az Európai Unió soros elnöki tisztségét. Hazánk számára az EU elnökség a honvédelem területén is komoly kihívást jelent mivel menedzselni kell a futó európai uniós katonai müveleteket és szükség esetén újakat kell indítani.

A honvédelmi minisztert követően Tömböl László mérnök vezérezredes, a HM Honvéd Vezérkar főnöke értékelte az elmúlt esztendő feladatait, majd meghatározta a 2010-es teendőket.