Civilekkel közösen a honvédelemért

A tanácskozást Tömböl László mk. vezérezredes nyitotta meg. Bevezetőjében hangsúlyozta: fontos ez a tanácskozás a honvédelmi vezetés számára. „A honvédelem össztársadalmi ügy. Ennek az alapelvnek a figyelembevételével a honvédelmi tárca kiemelt figyelmet fordít a társadalmi szervezetekkel való folyamatos kapcsolattartásra. A kapcsolattartás egyik fontos eleme az a pályázati rendszer, amit a honvédelmi tárca a honvédelem ügyét támogató civil szervezeteknek minden évben kiír. El kell fogadni viszont azt, hogy a felmerülő anyagi és egyéb támogatási igényeket a katonai vezetés csak a meghatározott keretek között tudja biztosítani, mert a jelenlegi gazdasági helyzetben szükebbek lettek az anyagi források, ezzel a támogatási lehetőségek”, fogalmazott a HM Honvéd Vezérkar főnöke.

„A honvédelmi vezetés számára fontos ez a civil kapcsolat  azért is, mert a szervezetek sok értékes információhoz juttatják az állampolgárokat a katonák munkájáról és az elvégzett feladatokról. De ez a csatorna biztosítja azt is, hogy a honvédelmi vezetés tájékozódni tudjon a katonák civil életben betöltött szerepéről, illetve ami nagyon fontos, a hadseregből kiváltak és nyugállományúak helyzetéről”, fogalmazott Tömböl László. A továbbiakban elmondta: ilyen körben legutóbb három éve, Székesfehérváron találkozhattak. Akkor a tanácskozás középpontjában a sorkatonai szolgálat szüneteltetésével kapcsolatos legfontosabb tapasztalatok megbeszélése állt. „A mai napon az elmúlt időszak aktuális kommunikációs témájával, az önkéntes haderő helyzetével foglalkozunk majd. Az új rendszerrel kapcsolatban már vannak tapasztalataink, amit az illetékesek belső honvédségi körökben fel is dolgoztak. Ezt a belső munkát szükséges kiszélesíteni és ebbe a párbeszédbe kell bevonni a társadalom többi rétegét. Meg kell értetni magunkat a középiskolásokkal, az egyetemistákkal és a munkáltatókkal, valamint a munkavállalókkal. A nemrégiben megtartásra került értékelő és feladatszabó értekezleten külön hangsúlyt kapott a civil társadalmi szervezetekkel való párbeszéd folytatása, ami mutatja ennek a munkának a fontosságát”, emelte ki Tömböl vezérezredes.

Ezt követően a vezérkari főnök rövid tájékoztatást adott a tanácskozás résztvevőinek az elmúlt három év legfontosabb szervezeti, technikai változásairól, valamint az elvégzett feladatokról. Ebben egyebek között hangsúlyozta: „a haderő legfontosabb eleme a katona. „Ennek figyelembe vételével mindent meg kell tenni azért, hogy a katonákat meg tudják tartani a honvédség kötelékében, ezért szeretnénk újraéleszteni a humánszolgálati rendszert. Ennek az lesz a feladata, hogy figyeljen oda a katonák és családtagjaik problémáinak a megoldására. Különös tekintettel kell lenni azokra, akik külföldi szolgálatot teljesítenek és az itthon maradó hozzátartozóik kerülnek valamiért kilátástalan helyzetbe. A felállításra kerülő szolgálat másik fontos feladata lesz a nyugállományú katonák és a családtagjaik helyzetének figyelemmel kísérése”, hangzott el. A vezérkari főnök beszéde végén újra hangsúlyozta: „A civil szervezetek segíteni tudnak abban, hogy a társadalomban élők megismerjék és megértsék azt, hogy mi a napjaink honvédelmének lényege, tudják, hogy a katonák milyen feladatokat hajtanak végre itthon és külföldön. Nagyon fontos ez a munka, amit csak közösen tudunk elvégezni. Ehhez kívánok Önöknek és az általuk képviselt civil szervezeteknek nagyon sok sikert!”

A tanácskozás első előadója Vámos Nóra, a HM Személyzeti Főosztály főosztályvezető-helyettese volt. Beszédének első részében foglalkozott a honvédség társadalmi elismertségével. Kiemelte: ilyen vonatkozásban a felmérések szerinti második hely a katonákra nézve nagyon megtisztelő. „A honvédség egyre több szerepet vállal  a társadalmi kapcsolatok fejlesztésében és ennek kézzelfogható eredménye az, hogy ma már tizenhárom középiskolában tantárgy a honvédelmi oktatás, illetve nagyon sok egyetemen választhatják kredit pontokért a honvédelmi ismereteket. A Honvédelmi Minisztérium a támogatói és pályázati rendszereken keresztül jelenik meg a honvédséghez közel álló civil szervezetekben”, emlékeztetett Vámos Nóra, aki megnyugtatta a résztvevőket: a minisztériumban történt szervezeti változások ellenére a pályázatokat előkészítő és felügyelő csoport továbbra is müködik, az elmúlt évekhez hasonlóan végzi a feladatát.

Beszédében csatlakozott a vezérkar főnök által elmondottakhoz, ezért kiemelte: egyik legfontosabb feladatuk az, hogy erősítsék a szervezet állománymegtartó képességét. „Ezért vizsgáltuk felül a minisztérium humánstratégiáját és fordultunk nagy figyelemmel a katonai életpálya felé. Nagyobb segítséget kívánunk adni az aktív és nyugállományú katonák élet- és munkakörülményeinek javításához, de figyelemmel kísérjük a hozzájuk tartozó családtagok helyzetét is. Emellett a jövőben különös gondot fordítunk az állomány szabadidős- és sporttevékenységére is.”

Ezt követően a tanácskozás témájához kapcsolódva további előadások hangzottak el. Gyárfásné Dr. Fekete Judit, a Külügyminisztérium EU Tájékoztató Szolgálat munkatársa ismertette Magyarország soros EU elnökségének időszakára tervezett programokat, rendezvényeket. Szablics Bálint, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Társadalmi Kapcsolatok Főosztályának munkatársa a Nemzeti Civil Alap pályázati lehetőségeivel, valamint a pályázatírás segítésének a társadalmi szervezeteivel foglalkozott. Károly Hedvig, a Nemzeti Évfordulók Titkárságáról a 2010-es, valamint a 2011-es év fontosabb évfordulóit és az ezekhez kapcsolódó rendezvényeket ismertette. Vanyúr Tibor ezredes az önkéntes tartalékos rendszer bevezetésével és felállításával kapcsolatos eddig elvégzett és jövőbeni feladatokról adott tájékoztatást a résztvevőknek. Sásik László nyugállományú ezredes a „Tégy magadért” címmel, nemrégiben indított norvég képzési program főbb elemeit és az eddig elért eredményeket ismertette.

Oláh László alezredes a honvédelmi tárca 2010. évi pályázati kiírásaival foglalkozott. Kiemelte, hogy a pályázatok aláíratására a kormány moratóriuma miatt április 1. után nincs lehetőség, ezért a pályázatok elbírálási ideje csúszni fog. A pályázattal kapcsolatos szerződéseket már az új kormány tagjai fogják jóváhagyni, ezért biztosan csak az őszre tervezett rendezvények finanszírozhatók. Kérte a szervezetek megértését és amennyiben a tavaszi időszakban mégis rendezvényeket szerveznek, azt a saját tőke megelőlegezésével tehetik meg.

Oláh László alezredes zárszavában hangsúlyozta, hogy ez a tanácskozás az együttmüködés egyik állomása volt és reméli, hogy a továbbiakban ez az együttgondolkodás a napi élet rendezvényein fog tovább folytatódni.