Tűzszerészek dolgoznak Tata határában

Első hallásra semmi szokatlan nem volt abban a bejelentésben, amelyet a héten csütörtökön kaptak a Magyar Honvédség tüzszerészei. A tatai rendőrkapitányságról érkezett telefonhívás szerint a város határában, a szomszédos települések, vagyis Környe és Kömlőd közelében, egy szeméttelep közvetlen szomszédságában több, feltételezhetően a második világháborúból visszamaradt robbanószerkezet került elő.

Az ilyenkor szokásos eljárásmód szerint – mivel a megjelölt hely az autópálya és egy főút közelében található – a tüzszerészek „A” kategóriásra minősítették a bejelentést. Amelynek értelmében a helyszínen az intézkedést 24 órán belül meg kell kezdeniük.

Az első meglepetés akkor érte a tüzszerészeket, amikor megpróbálták kideríteni, hogy egészen pontosan ki is fedezte fel a robbanószerkezeteket. A bejelentést a rendőrkapitányság tette, őket a város alpolgármestere értesítette, aki viszont az egyik önkormányzati képviselőtől kapta az információt. a képviselő viszont egy állampolgártól kapta a „fülest”. De hogy pontosan ki volt ez a személy, azt nem sikerült kideríteni… – tudtuk meg Hajdu Gábor mérnök ezredestől, az MH 1. Honvéd Tüzszerész és Hadihajós Zászlóalj parancsnokától.

– Eddigi elképzeléseink szerint nagy valószínüséggel roncskutatók, vagy éppen fémgyüjtők vizsgálták át a területet, és eközben találtak rá a robbanószerkezetekre. Szerencsére, amikor észlelték, hogy a tevékenységük veszélyes lehet, abbahagyták a „munkát” és áttételes módon, de értesítettek minket. Úgy látszik, felfogták, hogy az életükkel játszanak! – mondta el a helyszínen Hajdú ezredes, aki pénteken délelőtt, a tüzszerész járőrrel együtt érkezett a megjelölt területre, mivel saját szemével is szerette volna látni helyszínt.

– Ez egy valódi dzsumbuj, gazos, mocsaras terület. Ha jól tudom, a helyiek Pokker-dülőnek nevezik. Mindenesetre az már első ránézésre jól látszik, hogy ezen a területen valamikor, feltehetően a második világháborút követően robbanószerkezetek megsemmisítését végezték. Akkoriban nem az volt a cél, hogy eltüntessék a robbanószerkezeteket, hanem az, hogy a megtalált eszközöket egy helyre szállítsák, ahol később sor kerülhet a megsemmisítésükre. Egyébként mára már félig eltünt, náddal benőtt, talajvízzel telített robbantógödrök tucatjai csipkézik a több, mint háromhektáros területet, amelyeknek a mélyén senki nem tudja, hogy milyen eszközök találhatók – árulta el Hajdu ezredes, aki szerint azt nem lehet egyértelmüen megmondani, hogy a világháború utáni tüzszerészek, vagy pedig civilek hagyták hátra az utókornak az egykori robbantási területet. Az viszont biztos, hogy a föld alatt rengeteg robbanószerkezet található, néhol csak néhány centiméteres földréteg takarja a rozsdás és veszélyes eszközöket.

Pénteken délelőtt Lakatos Sándor törzsőrmester, első osztályú tüzszerész, járőrparancsnok vezetésével hat katonából álló csoport kezdte meg a terület felderítését. Már a roncskutatók, vagy fémgyüjtők által megásott „kutatólyukakból” is több tucat eszköz került elő. Különböző gyártmányú és ürméretü tüzérségi gránátok, kisebb robbanószerkezetek, illetve az ezek szállítására szolgáló gránátkonténerek és lőszeres rekeszek egyaránt a felszínre kerültek.

Ez utóbbiak – mivel nem tartalmaznak robbanóanyagot – kevésbé veszélyesek, ám a tüzszerészek úgy tervezik, hogy mindent elszállítanak a helyszínről. Emellett elviszik azokat a robbanószerkezeteket is, amelyek jól láthatóan még nem használtak fel, vagy ahogy ők saját szaknyelvükön mondják: „nincsenek kilőtt állapotban”. A kezelésre veszélyesnek minősített, kilőtt, vagy éppen részlegesen megsemmisült eszközöket azonban a helyszínen megsemmisítik. A robbantásra várhatóan a késő délutáni órákban kerül sor, s még az sem kizárt, hogy a közeli M1-es autópálya, illetve a Tata és Környe közötti főút forgalmát is le kell állítani ez időre. Mindez az előkerülő eszközök nagyságától és veszélyességétől függ – tudtuk meg Lakatos törzsőrmestertől, aki védőruhába öltözve végezte veszélyes munkáját.